A hétvégén ismét autóbérlésen
volt a sor, ezúttal egy Toyota Prius volt az autónk. Ez egy hibrid járgány,
aminek a belseje inkább hasonlít egy űrhajóra, mint autóra. Az ügyintézősrác
meg is kért, hogy tegyünk egy próbakört a parkolóban, hogy kiderüljön, sikerül-e
elboldogulni egy hibriddel. Nem volt gond, sőt kifejezetten tetszett nekünk ez
a kocsi.
A szokásos szombati nagybevásárláson
kívül vasárnap következett a már szokásosnak mondható kirándulás. A cél a
Niagara vízesés volt. Az út nagyjából 250 km volt és mivel itt autópályán sem szabad
100-nál gyorsabban menni, így körülbelül két és fél órán át tartott.
A Niagara-vízesés tulajdonképpen
egy két részből álló vízesés-együttes, amit a Kecske-sziget választ el
egymástól. Az amerikai oldalon található az Amerikai-zuhatag, míg a kanadai
részen a Patkó-zuhatag. Az Amerikai-zuhatag mellett egy kis csendesebb folyású
szakaszt különít el a Luna-sziget. Ezen sziget által leválasztott
folyószakaszon számtalan gyűrűscsőrű sirály tanyázik, a Niagara-folyó ezen
szakasza pedig Fátyol-zuhatagként esik a mélybe. Itt alul ki van építve egy
járda, ahol szinte a víz alá lehet menni. Ezt most nem próbáltuk ki, ahogyan a Patkó-zuhataghoz sem jutottunk el. Már csak
ezekért, illetve az éjszakai kivilágításért is érdemes lesz visszatérni.
