Adirondack-hegység (és Green Lake)

A múlt hét második felét Upstate New Yorkban töltöttük. Az egyik célunk az Adirondack-hegység (térkép) meglátogatása volt, ahol eredetileg kempingezni szerettünk volna. A viharosnak ígérkező időjárás miatt azonban úgy döntöttünk, hogy inkább hotelben szállunk meg. Szerencsére még tudtunk foglalni szabad szobát, így a kempingfelszerelés nélkül indultunk el csütörtök délután. A Foresterrel mentünk, aminek ez volt az első hosszabb útja. Pár óra autózás után érkeztünk meg az Adirondackba, ami egy hatalmas erdős hegyvidék New York állam északi részében.

Az Adirondack vidéke nagyobb, mint a Yellowstone Nemzeti Park, de ez számos kisebb állami parkból és a közéjük ékelődő magánterületekből áll, sőt még települések is akadnak errefelé. A hegyvidékre való megérkezésünk után még nagyjából két órát autóztunk a szállásunkig, ami Saranac Lake-ben volt. Pénteken reggel átmentünk Lake Placidba (térkép), ami az egyik leghíresebb olimpiai helyszín. Két téli olimpiát is tartottak itt, egyet 1932-ben, majd a másikat 1980-ban. Mindkét olimpián született magyar érem is, mégpedig jégtáncban. 1932-ben a Szollás-Rotter páros bronzérmet, 1980-ban pedig a Sallay-Regőczy páros ezüstérmet szerzett két olyan teljesítménnyel (kötelező, és szabad gyakorlat), amivel mindenki szerint aranyat érdemeltek volna. Az 1980-as olimpia legmaradandóbb eseménye azonban a jégkorong torna egyik döntő mérkőzése volt, ahol a rendkívül fiatal, amatőr játékosokból álló amerikai csapat legyőzte a verhetetlennek hitt, profi játékosokkal kiálló szovjet válogatottat. A Csoda a Jégen néven elhíresült játszmát 2004-ben Hollywood is megfilmesítette Kurt Russellel a főszerepben (trailer), aki az edzőt, Herb Brooksot alakította. Az USA később a finneket is legyőzve aranyéremmel zárta a tornát. Az olimpiai jégcsarnok ma Brooks nevét viseli. Sajnos a látogatásunk idején felújítás miatt nem tudtuk megnézni ezt a csarnokot, csak az 1932-est, de a Wikimedia Commons jóvoltából azért be tudjuk mutatni a '80-as helyszínt is. Az olimpiai központban egy múzeum is található, ahol számos érdekes sporteszközt és egyéb relikviát lehet megtekinteni.

Herb Brooks Aréna (az eredeti kép álló formátumú)

Ezt követően a síugró központ felé vettük az irányt, ahol megnéztük a sísáncokat. A felső régióba egy felvonóval lehet feljutni, majd a sánc tetejére lift visz fel. A síugrás már tévében is az egyik leglenyűgözőbb téli sportág, de élőben látni egy sísáncot további tiszteletet vált ki a síugrók felé. A sísánc tetejéről láttuk a bobpályát is, aminek a megtekintését időhiány miatt kihagytuk.

Kilátás a sánc tetejéről a bobpályára

A síugró helyszín után a Whiteface-hegyhez mentünk, ahol a lesikló versenyeket tartották. A hegy lábától egy kacskaringós autóúton mentünk fel a hegyre, majd a csúcson lévő kilátót egy izgalmas túraútvonalon felmászva értük el. A csaknem 1500 méter magas csúcsról gyönyörű 360 fokos kilátás nyílt az Adirondack hegyeire.

A Whiteface-hegy csúcsán. A tó partján (balra) látható Lake Placid városa.

A hegycsúcsot magunk mögött hagyva még két túraútvonal teljesítése volt a napi tervben. Az egyik egy vízeséses helyszínre vitt, ahol látványos állványzatról lehetett a folyó fölé menni, majd pedig egy hódok által létrehozott tavat jártunk körbe. Szombaton délelőtt pedig a Mount Arab és a tetején lévő tűztorony megmászása volt napirenden, mielőtt elhagytuk az Adirondack vidékét.

A Mount Arab tűztornyából jól látható az 56 kilométerre lévő Whiteface-hegy csúcsa

A road tripünk természetjáró szakaszát követően, szombaton délután Syracuse-ba vitt az utunk, ahol este Paul McCartney várt minket. Eddigi életünk egyik legnagyszerűbb koncertjéről majd külön beszámoló is készül. Vasárnap délelőtt még körbejártuk az egykori lakóhelyünk közelében lévő kedvenc tavunkat, a gyönyörű, tiszta vízű Green Lake-et (Zöld-tó), majd hazafelé vettük az irányt. Az igencsak mozgalmasra sikerült négy napra biztosan sokáig fogunk még emlékezni.

Történelmi Szörfverseny Hawaiin

A Hawaiin eltöltött közel öt év természetesen nagy hatással volt az életünkre. Rengeteg emlékünk van a trópusi szigetvilágból, amelyekre örömmel gondolunk vissza és számomra a szörf világbajnokság azóta is az élet része maradt. Különösen a hawaii futamokat várom minden télen és az elmúlt hétvégén igazi kettős sporttörténelmi esemény szemtanúi lehettünk Oahu északi partján, illetve a tévé képernyője előtt. Az egyik, hogy először rendeztek női versenyt a híres és rendkívül veszélyes Banzai Pipeline óriási hullámain. Ráadásul nagy meglepetésre egy fiatal, úgynevezett wildcard, azaz beugró versenyző nyerte meg a világbajnoki futamot. A szervezők minden versenyen helyet biztosítanak néhány ilyen beugró versenyzőnek, akik nem részei a világbajnoki sorozatnak. A hawaii Moana Jones Wong pedig kihasználta az adódó lehetőséget és megmutatta a világnak a tehetségét. A döntőben ráadásul nem akárkit győzött le, hanem korunk legkiválóbb női szörfösét, a szintén hawaii származású, ötszörös világbajnok és olimpiai bajnok Carissa Moore-t. Ilyesmit legfeljebb filmekben szoktunk látni, ahol élvezzük az ilyen dramatikus történetet, de „tudjuk”, hogy a valóságban ilyesmi nem történhet meg. Hát dehogynem. Az alábbi rövid videóban megtekinthető a női verseny összefoglalója.

A másik, talán még a női meglepetésnél is fontosabb sporttörténelmi esemény, hogy minden idők legkiválóbb szörföse, a 11-szeres világbajnok Kelly Slater 50 évesen megnyerte a versenyt, ami az 56-ik világbajnoki győzelme volt. Az amerikai sportoló ellenfele a döntőben a 24 éves hawaii Seth Moniz volt, aki még meg sem született, amikor Kelly 1992-ben, éppen 30 éve az első világbajnoki versenyét nyerte itt Hawaiin. Még belegondolni is megdöbbentő, hogy a GOAT (greatest of all time) négy különböző évtizedben is versenyt tudott nyerni és 50 évesen is csúcsformában versenyez. A sporttörténészek szerint Kellynek csupán abban volt szerencséje a hétvégén, hogy az időjárási adottságok a valaha volt legjobbak voltak idén Hawaiin, tehát igazán nagy és erős hullámok ostromolták Oahu partjait és Kelly három évtizednyi tapasztalata a nehéz körülmények között nagyon jól kijött. A GOAT pedig nem is hibázott, mind a hullámválasztásban, mind a hullámlovaglásban végig kiváló volt. A videóban a férfi verseny rövid összefoglalója látható, a teljes döntő pedig ide kattintva érhető el.

Szerencsés vagyok, hogy többször is láthattam élőben versenyezni Kellyt. A kedvenc képemet 2015-ben készítettem róla, ahogyan egy hatalmas Backdoor hullámon szörfözik. Reméljük, sok ilyenen láthatjuk még a GOAT-ot!

Harmadszor is Houston Rodeó és Brad Paisley koncert

Minden év márciusában három héten át zajlik Houstonban a világ legnagyobb rodeója. Március elején már részt vettünk az egyik napon, igaz, akkor csak az esti Luke Bryan koncerten, hiszen a verseny előfutamai annyira azért nem izgalmasak. A döntőt azonban idén is megnéztük, csakúgy, mint az elmúlt két év során (2017, 2018) és ezúttal is nagyon tetszett a show.

A versenyszámok idén is komolyabb sérülés nélkül zajlottak le. Az alábbi videóban látható a döntő versenyeinek az összefoglalója.

A döntő estéjét ezúttal is Brad Paisley koncertje zárta a több, mint 70 000 néző előtt. Szerencsére ismét azt kaptuk tőle, amit várhattunk, egy kiváló koncertet, amin elhangzottak a jól ismert slágerei, mint a Pefect Storm, a Mud on Tire, vagy a She is Everything, de eljátszotta a legújabb dalát, a Bucked Off-ot is, ami egy rodeós tematikára felhúzott szakítós nóta.

Nem maradt ki a számunkra legfontosabb dala, az American Saturday Night sem, ami tréfásan szemlélteti, hogy ezt az országot a sokszínű népessége teszi naggyá, emiatt pedig úgy érezzük, rólunk is szól. Természetesen a This is Country Music is elhangzott, amely nótát az első CMM-ben már részletesen is bemutattuk. A két évvel ezelőtti slágerét, a Todayt pedig ismét a nézők telefonjainak a fénye tette még hangulatosabbá, de az este során ízelítőt kaphattunk Brad humorából is. Szokásához híven, ezúttal is egy csomó időt töltött a nézők közelében, akik örömmel fotózták és videózták őt, majd az egyik lány legnagyobb örömére Brad elkérte a telefonját, hogy azzal készítsen egy közös szelfit vele és a barátnőivel, amit óriási örömteli sikongatás övezett a lányok részéről. Azonban rögtön meghűlt a vér a lányban, amikor Brad elkezdte nézegetni a telefonját, hogy "Lássuk csak, mi van egy texasi lány telefonján! Egy csomó kép rólam, egy csomó kép tehenekről, egy csomó kép... na hagyjuk!" majd végül a nézők nevetése közben visszaadta a telefont a vörösre pirult lánynak. A meglepően hosszú koncerten ismét élvezhettük Brad virtuóz gitárjátékát is és bizonyította, hogy még mindig Crushin It.

Filmajánló: Free Solo

A Free Solo egy egész estés dokumentumfilm Alex Honnold sziklamászóról, ami megnyerte az idei legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat. A filmet Jimmy Chin és a magyar származású felesége, Elizabeth Chai Vasarhelyi készítette, akikkel az Indexen olvasható egy interjú a forgatásról. Mi az elmúlt hétvégén láttuk és teljesen lenyűgözött minket. Alex kétségtelenül korunk egyik legkiválóbb sportembere, aki a modern hegymászás legnagyobb teljesítményét hajtotta végre: speciális felszerelés és kötélbiztosítás nélkül mászta meg a bolygó legnagyobb sziklafalát, a Yosemite Nemzeti Parkban található El Capitant. Az El Cap egy közel 1000 méter magas függőleges gránitszikla, amit nekünk is volt szerencsénk a saját szemünkkel látni és egyszerűen káprázatos mind a szépsége, mind a mérete. Olyan nagy és nehezen mászható, hogy a legtöbb sziklamászónak több napba telik feljutni a tetejére és ilyenkor a sziklára rögzített sátrukban töltik az éjszakákat. Nehézségét pedig jól jelzi, hogy szinte nincs olyan hegymászó, aki hibázás nélkül jutna fel rajta, ezért biztosítókötél nélkül még senki sem mert nekiindulni. Alex azonban nem egy őrült hegymászó, aki a felesleges kockázatokat keresi. Éveken át készült erre a mászásra, számtalanszor felmászott rajta biztosítókötelekkel, mire minden mozdulatot memorizált és maximálisan biztos volt magában. Végül a legtisztább mászóstílusban kevesebb, mint négy óra alatt érte el a csúcsot. A film Alex felkészüléséről, valamint magáról a mászásról szól. Megjelenik benne a filmes stáb is, ami még érdekesebbé teszi, hiszen azt is láthatjuk, hogy hogyan forgatták a szédületes jeleneteket. A filmet magyarul a National Geographicon lehet megtekinteni.
Frissítés: közben az Index Alexszel is készített egy interjút, amit itt lehet elolvasni.

Újra Houston Rodeó és Brad Paisley koncert

Az elmúlt három hét során Houston ismét otthont adott a világ legnagyobb rodeójának és mi most is megnéztük a döntőt. A tavalyihoz hasonlóan ezúttal is nagyon élveztük a showt. Habár a rodeó veszélyes sportnak számít, szerencsére most sem történt sérülés és minden versenyző és állat a saját lábán távozott.

Az eredményhírdetések után most is country koncert várta a nézőket. Nem meglepő módon ismét Brad Paisley jutott a döntő napjára, aki korunk egyik legnépszerűbb country zenésze. A látványos műsor az egyik legújabb dalával, a Last Time for Everything-gel kezdődött, amihez egy vicces videóklippet is készítettek. A dal arról szól, hogy mindennek vége lesz egyszer és főleg a '80-as évek divatja, szokásai és filmjei előtt tiszteleg.

Az erős kezdés után aztán a korábbi évek sikerdalaival folytatódott a koncert, mint az Old Alabama, a River Bank, a This is Country Music, az American Saturday Night és nem maradt ki a She's Everything és a tavalyi év nagy slágere a Today sem. Ismét nagyszerűen éreztük magunkat.

NBA mérkőzés: Rockets - Hornets

Gabi főnökének hála, aki tegnap este nem ért rá, ezért nekünk adta a jegyeit, ismét kosármeccsen jártunk. Ezúttal azonban a szezon egyik leggyengébb csapata ellen állt ki a Rockets és ennek megfelelően a mérkőzés nem is volt túl izgalmas, hiszen szinte végig nagyjából 20 pontos előnyben játszott a Houston. A vége lett csak egy kicsit szorosabb, amikor a csapat már egyáltalán nem védekezett és a jobb játékosok már pihentek. Ennek ellenére nagyon jó játék volt, helyenként igencsak látványos megoldásokkal.

Most nem Harden volt a csapat legjobbja, hanem a másik nagy sztár, Chris Paul, aki a nyáron érkezett a Houstonba. A Cleveland ellen sérülés miatt nem játszott, viszont amióta újra egészséges, a csapat 11 győzelmet aratott zsinórban és jelenleg az egész NBA legjobb klubjának számít. Természetesen ezúttal sem hiányoztak a különféle show elemek és az egyik szünetben még lánykérést is láttunk. Remek este volt.