2017. június 21., szerda

Északi Road Trip 2. - Smokies Nemzeti Park

Az északi road tripünk során az esküvőn és a meglátogatott államok sajátos hangulatának átélésén túl szerettünk volna egy különleges természeti kiránduláson is részt venni. A választásunk a Great Smoky Mountains Nemzeti Parkra esett (térkép). Ez a negyedik amerikai nemzeti park, amit láttunk, korábban már jártunk az Evergladesben, a Sequoiaban és a Yosemite-ben. A Smokies a leglátogatottab nemzeti park az USA-ban, amit részben annak köszönhet, hogy Amerika egyik legsűrűbben lakott vidékén található, így sokak számára ez a legkönnyebben elérhető park. Ez persze önmagában még nem lenne elég a népszerűséghez, a hely azonban valóban nagyszerű. A Smokies a Cherokee indiánok földjén található Tennessee és Észak-Karolina határán. A neve füstös hegyet jelent, ami a völgyekben gyakran megjelenő sűrű ködre utal. Ez a köd a dús növényzet párologtatása során jön létre és a kék ég reflexiója miatt általában gyönyörű kékes színű. A nemzeti park másik fő nevezetessége az a közel kétezres fekete medve populáció, amely ezekben a hegyekben él. Szerencsések vagyunk, mert ugyan csak egyetlen napot töltöttünk itt, mégis sikerült mindkét látványosságot megfigyelni.

Napfelkelte a Smokiesban a híres kék "füsttel"

Ahogyan az előző bejegyzésben is írtuk, vasárnap egész napos autózás után értünk a Smokies lábához. Mi a Tennessee oldalon jártunk, mert alapos utánajárás után megtudtuk, hogy itt nagyobb esély van medvékkel is találkozni. Kelet Tennessee egyébként nagyon szép hely, az egész road trip során itt éreztük magunkat a legjobban. Ezt csak fokozta a hegy lábánál lévő, előre lefoglalt szállásunk is, ami talán a legjobb szállás volt az eddigi amerikai utazásaink alatt. Egy kis városban, Townsendben található, alig néhány mérföldre a nemzeti parktól. A város is rendkívül hangulatos volt, a Yosemite melletti Mariposára emlékeztetett. A motel parkolójából nagyszerű kilátás nyílt a hegyre, a környéken pedig remek éttermek és cukrászdák találhatóak gyalogos közelségben. A szemben lévő steak house-t ki is próbáltuk és remek vacsorát kaptunk, egy szendvicsbárból pedig vettünk kaját másnapra is, mert a korai indulás miatt a motel reggelijét ki kellett hagynunk, viszont nem akartunk egész délelőtt éhezni.

Útban Townsend felé, a háttérben a Smokies csúcsai
Utcakép Townsendben
A szállásunk a Smokies lábánál
Egy kiváló Steak House
Nagy Füstös-hegység Nemzeti Park

Hétfő reggel pirkadatkor keltünk és a motel parkolójából sikerült megfigyelni a híres kék ködöt. Összepakolás után aztán gyorsan elindultunk a park irányába. A nevezetes Cades Cove volt az úticélunk, ami egy völgyben lévő méretes tisztás. Az erdő és a mező határán egy 11 mérföldes út vezet körbe, amelyen végigautózva kiváló lehetőség nyílik a táj és a helyi élővilág megfigyelésére. Több helyen félre lehet állni és akár kisebb-nagyobb túrákat is tehetünk az erdőben. Néhány helyen pedig kavicsos úton van lehetőség kitérőket tenni és itt egy kicsit távolabb kerülhetünk a látogatók tömegétől is. Mivel mi elég korán jöttünk, így az első körben még nem volt igazi sokadalom, de annyira tetszett a hely, hogy még egyszer körbementünk és 10-11 óra körül már szó szerint dugó volt az úton. Persze még így is megérte, mert a Smokies valóban szuper hely, de azért jó, hogy előtte már nyugodtabban is bejártuk a vidéket.


A nemzeti parkban leggyakrabban szarvasokkal lehet találkozni, amik általában nem félnek annyira az embertől, mint az európai rokonaik. A kocsi ablakából fotózva előfordult, hogy olyan közel jött az állat, hogy már nem fért bele a képbe, így "csak" közeli portrékat volt lehetőségem "lőni" róla. Az út legnagyobb élménye természetesen a medvékkel való találkozás volt. A legtöbben emiatt jönnek a Smokiesba, de sokaknak többszöri próbálkozásra sem adatik meg, hogy vadon élő medvét lássanak. Mi azonban az első körünk során belebotlottunk egy anyamedvébe és a három bocsába. A felfedezés nem a mi érdemünk volt, mi már akkor értünk a helyszínre, amikor autók tömege állt az út mentén. Nagy nehezen mi is félreálltunk és beálltunk a csődületbe, hogy megpillantsuk a magas fűben a medvéket. Nem is kellett sokat várni, mert szerencsére az anyamedve egy alacsonyabb füves részre vezette a kicsiket, így néhány percen keresztül viszonylag közelről, mintegy 15-20 méterről élvezhettük a vadállatok látványát. Talán mondanom sem kell, hogy a Smokiesban ismét felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk, amiket reményeink szerint egyszer még újra átélhetünk itt a "füstös" hegyen.