Az
északi road tripünk során az esküvőn és a meglátogatott államok sajátos
hangulatának átélésén túl szerettünk volna egy különleges természeti
kiránduláson is részt venni. A választásunk a
Great
Smoky Mountains Nemzeti Parkra esett (
térkép). Ez a negyedik amerikai
nemzeti park, amit láttunk, korábban már jártunk az
Evergladesben, a
Sequoiaban
és a
Yosemite-ben. A Smokies a leglátogatottab nemzeti park az USA-ban, amit
részben annak köszönhet, hogy Amerika egyik legsűrűbben lakott vidékén található, így
sokak számára ez a legkönnyebben elérhető park. Ez persze önmagában még nem
lenne elég a népszerűséghez, a hely azonban valóban nagyszerű. A Smokies a
Cherokee
indiánok földjén található Tennessee és Észak-Karolina határán. A neve füstös
hegyet jelent, ami a völgyekben gyakran megjelenő sűrű ködre utal. Ez a köd a dús
növényzet párologtatása során jön létre és a kék ég reflexiója miatt általában gyönyörű kékes színű. A nemzeti park másik fő nevezetessége az a
közel kétezres fekete medve populáció, amely ezekben a hegyekben él. Szerencsések vagyunk, mert ugyan csak egyetlen napot töltöttünk itt, mégis sikerült mindkét
látványosságot megfigyelni.
 |
| Napfelkelte a Smokiesban a híres kék "füsttel" |
Ahogyan
az előző bejegyzésben is írtuk, vasárnap egész napos autózás után értünk a
Smokies lábához. Mi a Tennessee oldalon jártunk, mert alapos utánajárás után
megtudtuk, hogy itt nagyobb esély van medvékkel is találkozni. Kelet Tennessee
egyébként nagyon szép hely, az egész road trip során itt éreztük magunkat a
legjobban. Ezt csak fokozta a hegy lábánál lévő, előre lefoglalt
szállásunk is,
ami talán a legjobb szállás volt az eddigi amerikai utazásaink alatt. Egy kis
városban, Townsendben található, alig néhány mérföldre a nemzeti parktól. A
város is rendkívül hangulatos volt, a Yosemite melletti Mariposára
emlékeztetett. A motel parkolójából nagyszerű kilátás nyílt a hegyre, a
környéken pedig remek éttermek és cukrászdák találhatóak gyalogos közelségben. A
szemben lévő steak house-t ki is próbáltuk és remek vacsorát kaptunk, egy
szendvicsbárból pedig vettünk kaját másnapra is, mert a korai indulás miatt a
motel reggelijét ki kellett hagynunk, viszont nem akartunk egész délelőtt
éhezni.
 |
| Útban Townsend felé, a háttérben a Smokies csúcsai |
 |
| Utcakép Townsendben |
 |
| A szállásunk a Smokies lábánál |
 |
| Egy kiváló Steak House |
 |
| Nagy Füstös-hegység Nemzeti Park |
Hétfő
reggel pirkadatkor keltünk és a motel parkolójából sikerült megfigyelni a híres kék ködöt. Összepakolás után aztán
gyorsan elindultunk a park irányába. A nevezetes Cades Cove volt az úticélunk, ami egy
völgyben lévő méretes tisztás. Az erdő és a mező határán egy 11 mérföldes út vezet
körbe, amelyen végigautózva kiváló lehetőség nyílik a táj és a helyi élővilág
megfigyelésére. Több helyen félre lehet állni és akár kisebb-nagyobb túrákat is tehetünk az erdőben. Néhány helyen pedig kavicsos úton van lehetőség
kitérőket tenni és itt egy kicsit távolabb kerülhetünk a látogatók tömegétől
is. Mivel mi elég korán jöttünk, így az első körben még nem volt igazi sokadalom, de
annyira tetszett a hely, hogy még egyszer körbementünk és 10-11 óra
körül már szó szerint dugó volt az úton. Persze még így is megérte, mert a
Smokies valóban szuper hely, de azért jó, hogy előtte már nyugodtabban is
bejártuk a vidéket.
A nemzeti
parkban leggyakrabban szarvasokkal lehet találkozni, amik általában nem félnek
annyira az embertől, mint az európai rokonaik. A kocsi ablakából fotózva előfordult, hogy
olyan közel jött az állat, hogy már nem fért bele a képbe, így
"csak" közeli portrékat volt lehetőségem "lőni" róla. Az út
legnagyobb élménye természetesen a medvékkel való találkozás volt. A legtöbben emiatt jönnek a Smokiesba, de sokaknak többszöri próbálkozásra sem adatik meg,
hogy vadon élő medvét lássanak. Mi azonban az első körünk során belebotlottunk
egy anyamedvébe és a három bocsába. A felfedezés nem a mi érdemünk volt, mi már
akkor értünk a helyszínre, amikor autók tömege állt az út mentén. Nagy nehezen
mi is félreálltunk és beálltunk a csődületbe, hogy megpillantsuk a magas fűben
a medvéket. Nem is kellett sokat várni, mert szerencsére az anyamedve egy
alacsonyabb füves részre vezette a kicsiket, így néhány percen keresztül
viszonylag közelről, mintegy 15-20 méterről élvezhettük a vadállatok látványát.
Talán mondanom sem kell, hogy a Smokiesban ismét felejthetetlen élményekkel
gazdagodtunk, amiket reményeink szerint egyszer még újra átélhetünk itt a "füstös" hegyen.
