Subaru Forester

Néhány hete megérkezett az amerikai jogsink, így minden akadály elhárult az autóvásárlás elől. Nem is húztuk tovább az időt és a múlt héten bejártam az összes használtautó-kereskedést a közelben, valamint számos hirdetési oldalt átböngésztem, míg végül rá nem találtunk a megfelelő autóra. Korábban úgy gondoltuk, hogy valami igazi terepjáró lenne a legjobb megoldás, de aztán be kellett látni, hogy abból itt nemigen kapni 4000 cm³-esnél kisebbet és bár a benzin pofátlanul olcsó, környezettudatos biológusként nem akartunk ilyen autót használni. Szerettem volna azonban valami magasabb építésű járgányt és a négykerékhajtást is fontosnak tartottam, így nem sok variáció maradt, különösképpen, mivel ragaszkodtunk a japán technikához.

A 2002-es Subaru Forestert végül egy használtautó-kereskedésben vettük. Amerikában csak 2500-cm³-es benzinmotorral kapható a Forester, ennél kisebb autót egyébként nem is nagyon lehet kapni az USA-ban. A turbó sem divat errefelé, mivel azonban a 2500-as szívó boxer is tud 165 lóerőt és valamivel több, mint 225 Nm-es nyomatékot, így nem is hiányzik. Az állandó összkerékhajtás alapfelszereltség minden Subaruban. Az automata váltó miatt ugyan nem a klasszikus 50-50%-os nyomatékelosztás a jellemző, de az ügyes számítógépes vezérlésnek köszönhetően nagyon jól használható sárban-hóban. A mi Foresterünk az L-es típus, tehát alapfelszereltségű, de ebbe is beletartozik a dupla légzsák, ABS, szervokormány, elektromos ablakok és tükrök, klíma, ködlámpa, valamint a cruise control, „magyarul” tempomat is. A belső tér tipikus japános, bár a bőr műszerfalborítás igazán elegáns, de alapvetően a szerénység jellemző az autó belsejére. Valljuk be, kívülről nézve sem nevezhető túl szépnek. Igazán egyik Subaru sem az, de a Forester különösen bumfordi, gyakran mondják, hogy olyan a formája, mint egy bakancsnak. Egy Subarunál persze nem is a dizájn a lényeg. Sokkal fontosabb jellemzője a csillagos márkának a boxermotor és a szimmetrikus összkerékhajtás. A boxermotornak köszönhetően még a magas Foresternek is alacsonyan van a súlypontja. Ennek és a kiváló futóműnek hála úgy tartják, hogy a Forester a legjobban kanyarodó SUV. Igazi arcát azonban nem a kanyargós utakon, hanem laza talajon mutatja meg a Subaru erdőjáró típusa. Bár nem igazi terepjáró, a 20 cm-es hasmagasság és az állandó összkerékhajtás alkalmassá teszi nehéz terepen való közlekedésre is, így azt hiszem, a természetfotós útjaimra is ideális autó lesz.

Danzer's étterem

A héten volt a házassági évfordulónk, amit egy közeli étteremben ünnepeltünk. A Danzer’s nevű étteremben főleg német és amerikai ételeket készítenek. Mi maradtunk a már bevált és nagyon megkedvelt amerikai stílusnál és most sem csalódtunk, ízletes menüvel sikerült megemlékeznünk az évfordulónkról.

Családdal 3. - New York-ban

Vasárnap, ebéd után indultunk New York-ba. A szállásunk Manhattanben volt, a már jól bevált Days Inn láncolat egyik tagjában. Manhattanben nem sok lehetőség van a parkolásra, ezért a kocsit egy úgynevezett Valet Parkolóban kellett hagyni. Ilyenkor oda kell adni a kulcsot a parkoló személyzetének és ők parkolják le a kocsit, aztán már csak reménykedni kell, hogy a kocsit egyben visszaadják ☺.

Vasárnap már nem volt idő semmire, de hétfőn korán felkerekedtünk, hogy megnézzük, amit csak lehet. Metróval elmentünk a Time Square-re, ami tulajdonképpen New York szíve, majd itt felszálltunk egy városnéző buszra. Ezzel bejártuk szinte egész Manhattant, minden fontosabb helyszínt láttunk. A város valóban lenyűgöző. Néhány lepukkant résztől eltekintve, mindenhol hatalmas felhőkarcolók, villódzó reklámok, vidám emberek. A buszozás után betértünk egy tipikus amerikai étterembe, a Dallas BBQ-ba. Korábban már említettük, hogy mi szeretjük az amerikai konyhát, ami most a szüleimnek is nagyon megtetszett. Délután hajóval megnéztük a Szabadság-szobrot és megcsodáltuk Manhattan látképét is. Ezután sétálgattunk egy kicsit a város üzleti negyedében, majd tiszteletünket tettük a lerombolt Word Trade Center helyén.

Kedden, a vakáció utolsó napján mászkáltunk egy kicsit a Central Parkban, hogy láthassuk New York egy teljesen más arcát is. Szinte hihetetlen az a kontraszt, ami a nyüzsgő metropolisz és a közepén elhelyezkedő hatalmas park között látható. Ezután felszedtük a kocsit, amit szerencsére sértetlenül kaptunk vissza, majd elindultunk a reptér felé. Mivel volt még egy kis időnk, így lementünk Long Beach-re is, hogy megnézzük az Atlanti-óceánt. Végül a JFK-n búcsút vettünk a szüleimtől, akik azt hiszem nagyszerűen érezték magukat Amerikában.