Régóta lenyűgöznek a szép légifotók. Régebben ilyen fényképek készítéséhez valamilyen repülőgépet kellett bérelni, így ez elérhetetlen volt a többség számára. Modern megoldást a drónok jelentenek, amelyek már jó néhány éve az égbolt részei. A professzionális drónok azonban mindig is nagyon drágák és méretesek voltak, míg az apróbb és olcsóbb eszközöket inkább csak játékszerként lehetett használni. Az utóbbi időben azonban ez kezd megváltozni, különösen, amióta megjelent a legismertebb dróngyártó legújabb minidrónja, a DJI Mini 4 Pro. Mint a neve is utal rá, ez egy mini repülőeszköz, tehát 250g-nál könnyebb, így más törvények vonatkoznak rá, míg a Pro kifejezés a képességeire utal. Nemcsak a kamerája és a fotós, valamint videós beállításai alapján kiváló, de a repülési adottságai, biztonsági és automatizált módjai is korábban csak a nagy drónok között voltak elérhetőek. Olcsónak ugyan ez sem mondható, de még így is csupán harmada az ára a csúcsmodellekének, ezért néhány napja mi is beszereztünk egyet, hogy ahol lehetséges, a magasból is tudjunk képeket készíteni.
Az apró mérete könnyen szállíthatóvá teszi ezt a drónt és a kis tömege miatt nem szükséges regisztrálni az Amerikai Légügyi Hatóságnál (FAA). Aki viszont repülni szeretne Amerikában, annak el kell végeznie egy online biztonsági tanfolyamot. A sikeres teszt után azonnal meg is kaptam az igazolást, hogy repülhetek, így gyorsan ki is próbáltam a drónt a ház körül. A tervem az volt, hogy az első repülést rögzítem, azonban egy drónrepülésnél annyi mindenre kell figyelni, hogy elfelejtettem elindítani a kamerát, ezért az alábbi videón életem második repülése látható. A távirányító kijelzőjét is megörökítettem, hogy néhány beállítást és üzenetet is bemutassak. Ez a drón 3D-s akadályelkerüléssel is rendelkezik, ezért csipog folyamatosan a ház közelében. Mind a felszállásnál, mind a leszállásnál az automatikus módot terveztem használni, ezen landolásnál azonban a lépcső miatt úgy érzékelte, hogy nem lehet biztonságosan leszállni. Szabad szemmel viszont úgy ítéltem meg, hogy nem lesz gond, ezért átvettem az irányítást, így a videóban az első manuális landolásom látható. A repülés egyébként nagyjából öt percig tartott és többnyire a joystikok és a kameradőlés (gimbal) kezelését gyakoroltam, de azért összevágtam belőle egy rövid bemutatóvideót. Nagy élmény volt madártávlatból is látni a környékünket, így már csak emiatt is érdemes lehet megnézni ezt a közel 4 perces videót.