2020. február 27., csütörtök

Filmajánló: A vadon hívó szava

Gyerekkorom egyik kedvenc regénye volt Jack Londontól A vadon szava (The Call of the Wild). Néhány éve eredeti nyelven is elolvastam és még mindig az amerikai irodalom egyik legjobb kalandregényének tartom, ezért nem volt kérdés, hogy a legújabb filmes feldolgozását is megnézzük a kedvenc mozinkban. A történet röviden: Buck, a nagyméretű keverékkutya a napsütötte Kaliforniában nőtt fel egy gazdag bíró hatalmas birtokán, de a klondike-i aranyláz idején elrabolják és északra viszik szánhúzó kutyának. A regény és a film is Buck kalandjait mutatja be, ahogyan elkényeztetett házi kedvencből az északi vadon ura lesz, közben persze az emberek gonoszságával is meg kell küzdenie, mígnem a tapasztalt aranyásó, John Thornton magához nem veszi. A filmben Harrison Ford alakítja Thorntont, Buckot pedig teljes egészében számítógéppel készítették. Először egy kicsit furcsa is volt, hiszen nagyon jól látható, hogy egy digitális kutya "játsza" Buckot, de a sok látványos jelenet végül feledtette ezt, hiszen ezek többségét valóban nem lehetett volna élő állattal leforgatni, különösen nem sérülés nélkül. Bámulatos kalandokban pedig igazán nincs hiány, még úgy sem, hogy az eredeti történetet eléggé felvizezték, hogy egy családi mozit forgassanak belőle. A regény ennél sokkal véresebben és valószínűleg hitelesebben ábrázolja az élet nehézségeit a hideg északon, de azért ebből a filmből is átjön némileg az alaszkai aranyláz vadromantikája. Harrison Ford játékára viszont ezúttal sem lehet panasz. A lényeg pedig, hogy miként az eredeti könyvből, úgy a filmből is le lehet vonni a fontos tanulságokat a pénzről, a közösség szerepéről és persze a természet fontosságáról. Ahogyan maga Ford is megfogalmazta egy interjúban: "A természetnek nincs szüksége az emberre, az embernek van szüksége a természetre."

Szinkronos előzetes:


Eredeti trailer: