A múlt hét második felét Upstate New Yorkban töltöttük. Az egyik célunk az Adirondack-hegység (térkép) meglátogatása volt, ahol eredetileg kempingezni szerettünk volna. A viharosnak ígérkező időjárás miatt azonban úgy döntöttünk, hogy inkább hotelben szállunk meg. Szerencsére még tudtunk foglalni szabad szobát, így a kempingfelszerelés nélkül indultunk el csütörtök délután. A Foresterrel mentünk, aminek ez volt az első hosszabb útja. Pár óra autózás után érkeztünk meg az Adirondackba, ami egy hatalmas erdős hegyvidék New York állam északi részében.
Az Adirondack vidéke nagyobb, mint a Yellowstone Nemzeti Park, de ez számos kisebb állami parkból és a közéjük ékelődő magánterületekből áll, sőt még települések is akadnak errefelé. A hegyvidékre való megérkezésünk után még nagyjából két órát autóztunk a szállásunkig, ami Saranac Lake-ben volt. Pénteken reggel átmentünk Lake Placidba (térkép), ami az egyik leghíresebb olimpiai helyszín. Két téli olimpiát is tartottak itt, egyet 1932-ben, majd a másikat 1980-ban. Mindkét olimpián született magyar érem is, mégpedig jégtáncban. 1932-ben a Szollás-Rotter páros bronzérmet, 1980-ban pedig a Sallay-Regőczy páros ezüstérmet szerzett két olyan teljesítménnyel (kötelező, és szabad gyakorlat), amivel mindenki szerint aranyat érdemeltek volna. Az 1980-as olimpia legmaradandóbb eseménye azonban a jégkorong torna egyik döntő mérkőzése volt, ahol a rendkívül fiatal, amatőr játékosokból álló amerikai csapat legyőzte a verhetetlennek hitt, profi játékosokkal kiálló szovjet válogatottat. A Csoda a Jégen néven elhíresült játszmát 2004-ben Hollywood is megfilmesítette Kurt Russellel a főszerepben (trailer), aki az edzőt, Herb Brooksot alakította. Az USA később a finneket is legyőzve aranyéremmel zárta a tornát. Az olimpiai jégcsarnok ma Brooks nevét viseli. Sajnos a látogatásunk idején felújítás miatt nem tudtuk megnézni ezt a csarnokot, csak az 1932-est, de a Wikimedia Commons jóvoltából azért be tudjuk mutatni a '80-as helyszínt is. Az olimpiai központban egy múzeum is található, ahol számos érdekes sporteszközt és egyéb relikviát lehet megtekinteni.
 |
| Herb Brooks Aréna (az eredeti kép álló formátumú) |
Ezt követően a síugró központ felé vettük az irányt, ahol megnéztük a sísáncokat. A felső régióba egy felvonóval lehet feljutni, majd a sánc tetejére lift visz fel. A síugrás már tévében is az egyik leglenyűgözőbb téli sportág, de élőben látni egy sísáncot további tiszteletet vált ki a síugrók felé. A sísánc tetejéről láttuk a bobpályát is, aminek a megtekintését időhiány miatt kihagytuk.
 |
| Kilátás a sánc tetejéről a bobpályára |
A síugró helyszín után a Whiteface-hegyhez mentünk, ahol a lesikló versenyeket tartották. A hegy lábától egy kacskaringós autóúton mentünk fel a hegyre, majd a csúcson lévő kilátót egy izgalmas túraútvonalon felmászva értük el. A csaknem 1500 méter magas csúcsról gyönyörű 360 fokos kilátás nyílt az Adirondack hegyeire.
 |
| A Whiteface-hegy csúcsán. A tó partján (balra) látható Lake Placid városa. |
A hegycsúcsot magunk mögött hagyva még két túraútvonal teljesítése volt a napi tervben. Az egyik egy vízeséses helyszínre vitt, ahol látványos állványzatról lehetett a folyó fölé menni, majd pedig egy hódok által létrehozott tavat jártunk körbe. Szombaton délelőtt pedig a Mount Arab és a tetején lévő tűztorony megmászása volt napirenden, mielőtt elhagytuk az Adirondack vidékét.
 |
| A Mount Arab tűztornyából jól látható az 56 kilométerre lévő Whiteface-hegy csúcsa |
A road tripünk természetjáró szakaszát követően, szombaton délután Syracuse-ba vitt az utunk, ahol este Paul McCartney várt minket. Eddigi életünk egyik legnagyszerűbb koncertjéről majd külön beszámoló is készül. Vasárnap délelőtt még körbejártuk az egykori lakóhelyünk közelében lévő kedvenc tavunkat, a gyönyörű, tiszta vízű Green Lake-et (Zöld-tó), majd hazafelé vettük az irányt. Az igencsak mozgalmasra sikerült négy napra biztosan sokáig fogunk még emlékezni.
