Ausztrália legjellegzetesebb
erszényes emlősei kétségtelenül a kenguruk, így természetesen alig vártuk, hogy
ugrabugrászokkal találkozzunk a vadonban. Habár egész Ausztráliában
előfordulnak, a számuk fokozatosan csökken. Mindenhol figyelmeztetőtáblákkal jelzik az utak mentén, és számos elütött példány jelezte, hogy valóban
kenguruföldön vagyunk, azonban egy hétnek is el kellett telnie, mire volt
lehetőségünk rendesen megfigyelni a górugrányokat. Nem hagytuk ki ugyanis az
egyik legismertebb kengurus helyszínt, a Cape Hillsborough Nemzeti Parkot
(térkép). Ez a hely messze földről híres a tengerparton élelmet kereső
kenguruiról. Ennek megfelelően a kempingben óriási tömeg volt, de szerencsére
mi előre foglaltunk egy kabint, így semmi akadálya nem volt a hajnali
kengurulesnek. Az erszényesek ugyanis napkeltekor lemennek a partra falatozni
az éjszaka partra mosott tengeri növényzetből, sőt a parkőrök még élelmet is
raknak ki nekik, hogy a turisták ne távozzanak csalódottan. A kenguruk azonban
vad állatok, amelyek szabadon mozognak, így nincs igazi garancia a látványra.
Két reggelt is itt töltöttünk és az elsőn szerencsénk volt, hiszen számos
szürke óriáskenguru és fürge wallaby lakmározott a tengerparton, így temérdek fotót készítettem róluk. Aligha lehet annál ausztrálabb képet elképzelni, mint ahogyan
egy kenguru egy csodás strandon ugrál. Másnap is láttunk ugyan három wallabyt a
parton, de azok még pirkadat előtt sietve távoztak, bizonyítva, hogy a természet még Ausztráliában
is kiszámíthatatlan. A kenguruk azonban igencsak barátságosak voltak és az ott
tartózkodásunk idején nem egyszer a kabinunk környékén is találkoztunk velük. A két nap során természetesen többfelé is túráztunk a parkban. Az egyik ösvényen egy magas kilátóból tengeri teknősöket is megfigyeltünk, és egy fenséges brahmin kányát is láttunk az öböl felett szárnyalni.
A zsebesugrókat magunk mögött hagyva, elindultunk a hegyekbe az Eungella Nemzeti Parkba (térkép). Elvileg ez a legjobb hely Ausztráliában, ahol kacsacsőrű emlőssel lehet találkozni a vadonban. Sajnos azonban nem volt szerencsénk a szőrös-csőrössel, de azért így is élveztük a szép őserdőben töltött időt. Láttunk itt más állatokat, mint amilyen az ausztrál kígyónyakú madár, ami közeli rokona a Floridában élő fajnak, mindenféle teknősök úszkáltak a vízben, vagy napoztak a farönkökön, és látványos epifiton (fán lakó) növényeket is megfigyeltünk. A legfeltűnöbb a szarvasagancs páfrány volt, ami teljesen körülölelte az otthonául szolgáló fatörzset.
Az erszényes és tojásrakó
emlősökön kívül is élnek Ausztráliában izgalmas állatok. Az egyik legkülönösebb
a sisakos kazuár. Ez egy óriási röpképtelen madár, ami a dinoszauruszokra emlékeztet.
Ausztrália északi régiójában fordul elő, és magasan szerepelt azon állatok
listáján, amiket mindenképpen látni szerettünk volna ebben az országban. Az út
megtervezése során találtam egy helyet, ahol különösen jó esély van találkozni
ezzel az ősi madárfajjal. Ez a terület az Etty Bay Beach (térkép), ami az
egyik legszebb partszakasz Queensland északi régiójában, hiszen egy csodálatos
őserdő ölelésében fekszik. A megérkezésünk után alig egy órát vártunk és meg is
érkezett a partra egy szépséges tojó madár, amit aztán alaposan körbefotóztam. Azt
tudni kell a kazuárról, hogy ezt tartják a világ legveszélyesebb madarának.
Hatalmas karmaikkal valóban képesek súlyos sérülést okozni, vagy akár meg is
tudnak vele ölni egy felnőtt embert, de a halálos támadások ritkák. A
történelem során két ismert esetről tudunk, amikor egy ilyen madár végzett egy
emberrel. A legtöbb támadás akkor történik, amikor az emberek etetni próbálják
őket, vagy a madarak élelemre számítanak az emberektől. Ha valaki kellő
odafigyeléssel közelít hozzájuk, akkor nem olyan veszélyesek, mint sokan
gondolják. Ha azonban egy kazuár pont arra akar menni, ahol vagy, akkor
jobb, ha arrébb állsz az útjából. Az egyik fotón Gabi jól elkapta a pillanatot, amikor éppen
úgy döntöttem, hogy utat adok a madárnak. Hogy teljes legyen a
dinoszaurusz-szerű élmény, találkoztunk még egy másfél méteres tarka
varánusszal is. Még csak az utunk első szakaszánál jártunk, máris életreszóló élményeket szereztünk Ausztráliában.
