Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánunk minden kedves olvasónknak!

Előkarácsonyok

December 11-én karácsonyi partit tartottunk a laborban, egészen pontosan karácsonyi ebédet. Mindenki készített valami ételt, amit aztán közösen fogyasztottunk el. Én lecsót és kókuszkockát vittem, amikkel nagy sikert arattam. A süti azért is számított különlegességnek, mert Amerikában nem szoktak ilyesmit csinálni, itt többnyire csak száraz, kekszszerű sütiket szoktak készíteni, meg persze tortákat.

Tegnap pedig a mi lakásunkban is tartottunk egy szűk körű előkarácsonyi partit, ez volt ugyanis az utolsó hétvége Robival és Ádámmal Karácsony előtt, mivel ők hazamennek az ünnepekre. Ádám elhozta a gitárját is a hangulat fokozása végett.

Lights on the Lake

Tegnap este megnéztük „A fények a tavon” (Lights on the Lake) nevű attrakciót, ami abból állt, hogy az Onondaga-tó partján kivilágított figurákkal szegélyezett ösvényen hajthattunk végig autóval. Nagyon hangulatos volt, főleg hogy közben hullott a hó és karácsonyi zenék szóltak a rádióból.

Hálaadás

November negyedik csütörtöke a Hálaadás napja, ami az egyik legfontosabb amerikai ünnep. A hagyományok szerint az őszi betakarítások után adnak hálát a termésért Istennek. Ebből az alkalomból tegnap meghívtuk Robit és Ádámot vacsorázni, ám nem a hagyományos pulykával, hanem mézes csirkemellel vártuk őket. Szerencsére nekik tökéletesen megfelelt a csirke is, nem úgy, mint Joey-nak ☺

New York újra - 2.

Miután a New York-i vasárnapunk nagyon kellemesen telt, nagy várakozásokkal indultunk neki a hétfőnek, ami a természettudományok nevében telt. Az időjárás ismét nagyon szép volt, így újra főként gyalog közlekedtünk. Délelőtt elmentünk a híres Bodies kiállításra. Nagyon vártuk már, mert otthon elmulasztottuk. Lenyűgöző volt. Ezután elsétáltunk az Amerikai Természettudományi Múzeumhoz, ami a világ egyik legnagyobb természettudományi múzeuma. Valóban hatalmas, nem is tudtuk végigjárni, pedig az egész délutánt erre szántuk. A múzeum egyébként nagyon jól van elrendezve, például minden földrész saját termet kapott, ahol a terület élővilágának leglátványosabb tagjai vannak kiállítva. Természetesen nem maradhatnak ki az óceánok élőlényei és persze a földtörténet letűnt korszakainak képviselői sem. Biológusok számára minden bizonnyal ez a város legérdekesebb múzeuma, ezért remélhetőleg vissza fogunk még térni ide valamikor. Este még kívülről is megcsodáltuk a múzeum épületét, majd visszatértünk a szállodába. Az eredeti terveink szerint kedden délelőtt még le szerettünk volna menni Long Beachre is, de sajnos az időjárás nagyon elromlott, így reggeli után búcsút intettünk New Yorknak és visszaindultunk Syracuse-ba.

New York újra - 1.

Múlt szombaton ismét New York-ba indultunk, ahol a jól megérdemelt egy hetes szabadságunk első napjait töltöttük. Ezúttal már végre saját autóval mentünk, ami az első komolyabb utunk volt a Subaruval, hiszen oda-vissza közel 1000 kilométert tettünk meg. Manhattanben szálltunk meg, ugyanabban a hotelben, amelyikben a legutóbb is. Mivel szombaton elég későn érkeztünk meg, már nem terveztünk semmi különös programot, csak sétálgattunk kicsit a Broadway-n. Vasárnap szerencsére nagyon szép idő virradt ránk, így keresztülsétáltunk a Central Parkon, a park déli részén elhelyezkedő állatkertbe. New York szinte minden városrészében van egy állatkert, ez a legkisebb, de azért nem rossz állatkert ez sem. A kellemes séta után egy kis időt eltöltöttünk a Time Square-en, majd megebédeltünk a már jól ismert Dallas BBQ-ban. Ebéd után pedig megnéztük Madame Tussaud Panoptikumát, ahol órákon át mászkáltunk a kiállított hírességek viaszbábui között. Már besötétedett, mire kijöttünk a panoptikumból és úgy döntöttünk, hogy metrózás helyett inkább sétálunk. New York belvárosa mindig jól mutat éjszaka, de ilyenkor, amikor már mindenki a karácsonyra készülődik, különösen szép.

Metallica koncert

Tegnap fantasztikus élményben volt részünk, Metallica-koncerten voltunk Buffalo-ban. Ádám úgy döntött, hogy erre az alkalomra autót bérel, a választása egy nagyon szép, fekete Chevy Impala-ra esett. Mivel a HSBC Arénában nem lehetett fényképezni, így az eseményről csak ez az egy képünk van, amit még az odavezető úton készítettünk. A koncert egyébként nagyon jó volt, részletesebb beszámoló róla Ádám blogjában olvasható.

A Beaver-tó ősszel

Ma egy kellemes délutánt töltöttünk a Beaver-tónál, ahol már áprilisban is jártunk. Elég hűvös és borongós időnk volt és a szép őszi időnek is vége már, így ezt a tavat most sem sikerült a legszebb formájában látni. Ennek ellenére, a jó levegő és a séta nagyon kellemes volt.

Halloween party

Tegnap részt vettünk életünk első Halloween-partyján. Október 31-én van Halloween napja, amikor a legvékonyabb a határ az élők és a holtak világa között, ami lehetővé teszi a szellemeknek az átjárást. A jelmezekkel és a töklámpással a rossz szellemeket igyekeznek elijeszteni. Mi is elmentünk egy buliba, természetesen beöltözve indultunk útnak. Én boszorkánynak öltöztem, Gábor pedig Jack Sparrow volt a Karib-tenger kalózai című filmből. Jól buli volt, kicsit átéreztük ennek a tipikusan amerikai ünnepnek a hangulatát.

Az őszi Onondaga-tó

Észak-Amerikában nagyon szép az ősz, a levelek többsége nem csak elsárgul, vagy barnára szárad, hanem gyönyörű vöröses színű lesz. Ma ezért megnéztük, hogy milyen az őszi színekben pompázó Onondaga-tó. Nagyon szép volt, így egy kellemes vasárnap délutáni sétát tettünk a tó melletti parkban.

Fotópályázat

Egy amerikai magazin évente megrendezésre kerülő fotópályázatán első díjat nyertem egy három képből álló "kollekcióval". A fő kép egy gyurgyalagpárról készült még tavaly, a másik kettőt már Amerikában készítettem és az egyik egy vándorrigót, míg a másik egy csíkos mókust ábrázol. A művészeti magazin összesen hat nyelven jelenik meg a világ számos országában.

Zombi séta

Tegnap estére világrekord-kísérletet hirdettek Syracuse-ban. A lényeg, hogy minél több zombinak öltözött ember menjen az utcára. Mi is kíváncsiak voltunk erre az őrületre, ezért a kis magyar csapatunk is kivonult. Mi ugyan nem váltunk zombivá, de az utcán rengeteg foszló fejű, rothadó leheletű, vérben úszó zombival találkoztunk. A rekord ugyan nem jött össze, de jó volt látni, hogy ilyen marhaságra mennyi ember vetkőzi le a gátlásait.

Green Lakes Park

Amerikai életünkben először, tegnap végre saját autóval mentünk kirándulni. A teljes magyar bandát begyűjtöttük és célba vettük a Green Lakes Parkot. Szerencsére az időjárás nagyon kegyes volt hozzánk, hideg, de tiszta idő volt. A parkban két tó, a Zöld-tó (Green Lake) és a Kerek-tó (Round Lake) található, melyek közül mi az előbbit sétáltuk körbe. A tavaknak gyönyörű zöldes színe van, ami a vízben oldott ásványi anyagoknak köszönhető, amelyek a fényszóródás miatt tűnnek ilyen színűnek. További érdekességük, hogy több olyan vízrétegből állnak, amik nem keverednek egymással. A tó és környéke igazi érintetlen vadonnak tűnik, a szépségét csak fokozta az őszi színkavalkád. Egy kisebb öbölben aztán véget ért az érintetlenség és egy igényesen kialakított strand volt elkerítve. Talán majd a jövő nyáron ezt is kipróbáljuk.

Subaru Forester

Néhány hete megérkezett az amerikai jogsink, így minden akadály elhárult az autóvásárlás elől. Nem is húztuk tovább az időt és a múlt héten bejártam az összes használtautó-kereskedést a közelben, valamint számos hirdetési oldalt átböngésztem, míg végül rá nem találtunk a megfelelő autóra. Korábban úgy gondoltuk, hogy valami igazi terepjáró lenne a legjobb megoldás, de aztán be kellett látni, hogy abból itt nemigen kapni 4000 cm³-esnél kisebbet és bár a benzin pofátlanul olcsó, környezettudatos biológusként nem akartunk ilyen autót használni. Szerettem volna azonban valami magasabb építésű járgányt és a négykerékhajtást is fontosnak tartottam, így nem sok variáció maradt, különösképpen, mivel ragaszkodtunk a japán technikához.

A 2002-es Subaru Forestert végül egy használtautó-kereskedésben vettük. Amerikában csak 2500-cm³-es benzinmotorral kapható a Forester, ennél kisebb autót egyébként nem is nagyon lehet kapni az USA-ban. A turbó sem divat errefelé, mivel azonban a 2500-as szívó boxer is tud 165 lóerőt és valamivel több, mint 225 Nm-es nyomatékot, így nem is hiányzik. Az állandó összkerékhajtás alapfelszereltség minden Subaruban. Az automata váltó miatt ugyan nem a klasszikus 50-50%-os nyomatékelosztás a jellemző, de az ügyes számítógépes vezérlésnek köszönhetően nagyon jól használható sárban-hóban. A mi Foresterünk az L-es típus, tehát alapfelszereltségű, de ebbe is beletartozik a dupla légzsák, ABS, szervokormány, elektromos ablakok és tükrök, klíma, ködlámpa, valamint a cruise control, „magyarul” tempomat is. A belső tér tipikus japános, bár a bőr műszerfalborítás igazán elegáns, de alapvetően a szerénység jellemző az autó belsejére. Valljuk be, kívülről nézve sem nevezhető túl szépnek. Igazán egyik Subaru sem az, de a Forester különösen bumfordi, gyakran mondják, hogy olyan a formája, mint egy bakancsnak. Egy Subarunál persze nem is a dizájn a lényeg. Sokkal fontosabb jellemzője a csillagos márkának a boxermotor és a szimmetrikus összkerékhajtás. A boxermotornak köszönhetően még a magas Foresternek is alacsonyan van a súlypontja. Ennek és a kiváló futóműnek hála úgy tartják, hogy a Forester a legjobban kanyarodó SUV. Igazi arcát azonban nem a kanyargós utakon, hanem laza talajon mutatja meg a Subaru erdőjáró típusa. Bár nem igazi terepjáró, a 20 cm-es hasmagasság és az állandó összkerékhajtás alkalmassá teszi nehéz terepen való közlekedésre is, így azt hiszem, a természetfotós útjaimra is ideális autó lesz.

Danzer's étterem

A héten volt a házassági évfordulónk, amit egy közeli étteremben ünnepeltünk. A Danzer’s nevű étteremben főleg német és amerikai ételeket készítenek. Mi maradtunk a már bevált és nagyon megkedvelt amerikai stílusnál és most sem csalódtunk, ízletes menüvel sikerült megemlékeznünk az évfordulónkról.

Családdal 3. - New York-ban

Vasárnap, ebéd után indultunk New York-ba. A szállásunk Manhattanben volt, a már jól bevált Days Inn láncolat egyik tagjában. Manhattanben nem sok lehetőség van a parkolásra, ezért a kocsit egy úgynevezett Valet Parkolóban kellett hagyni. Ilyenkor oda kell adni a kulcsot a parkoló személyzetének és ők parkolják le a kocsit, aztán már csak reménykedni kell, hogy a kocsit egyben visszaadják ☺.

Vasárnap már nem volt idő semmire, de hétfőn korán felkerekedtünk, hogy megnézzük, amit csak lehet. Metróval elmentünk a Time Square-re, ami tulajdonképpen New York szíve, majd itt felszálltunk egy városnéző buszra. Ezzel bejártuk szinte egész Manhattant, minden fontosabb helyszínt láttunk. A város valóban lenyűgöző. Néhány lepukkant résztől eltekintve, mindenhol hatalmas felhőkarcolók, villódzó reklámok, vidám emberek. A buszozás után betértünk egy tipikus amerikai étterembe, a Dallas BBQ-ba. Korábban már említettük, hogy mi szeretjük az amerikai konyhát, ami most a szüleimnek is nagyon megtetszett. Délután hajóval megnéztük a Szabadság-szobrot és megcsodáltuk Manhattan látképét is. Ezután sétálgattunk egy kicsit a város üzleti negyedében, majd tiszteletünket tettük a lerombolt Word Trade Center helyén.

Kedden, a vakáció utolsó napján mászkáltunk egy kicsit a Central Parkban, hogy láthassuk New York egy teljesen más arcát is. Szinte hihetetlen az a kontraszt, ami a nyüzsgő metropolisz és a közepén elhelyezkedő hatalmas park között látható. Ezután felszedtük a kocsit, amit szerencsére sértetlenül kaptunk vissza, majd elindultunk a reptér felé. Mivel volt még egy kis időnk, így lementünk Long Beach-re is, hogy megnézzük az Atlanti-óceánt. Végül a JFK-n búcsút vettünk a szüleimtől, akik azt hiszem nagyszerűen érezték magukat Amerikában.

Családdal 2. - A Niagaránál

Tegnap végre én is tudtam csatlakozni a csapathoz, hogy együtt is eltölthessünk néhány kellemes napot. Ennek örömére elmentünk a Niagarához, ahova mi már ismerősként térhettünk vissza. Mivel Rochesterben meg voltunk elégedve a szobánkkal, most is a Days Inn szállodalánc egy tagjában szálltunk meg. A szoba elfoglalása után egyből megnéztük a vízeséseket, ami szemmel láthatóan mindenkinek tetszett. Vacsora után aztán visszatértünk, hogy megnézzük a vízesést az éjszakai kivilágításban is. Ma délelőtt pedig átmentünk Kanadába és onnan is megcsodáltuk a vízeséseket. Az időjárás ugyan nem volt túl kegyes hozzánk, de a látvány így is fantasztikus volt. Kanadában még egy rock-viaszmúzeumba is ellátogattunk, azután búcsút intettünk a hatalmas vízeséseknek és visszaindultunk Syracuse-ba.