Zeneajánló: U2 - You're The Best Thing About Me

A U2 rajongása Amerika iránt elég jól ismert. Tegnap megjelent a legújabb nótájuk videóklippje, amiben ezt a lelkesedést még magasabb szintre emelik. A dal Bono feleségéhez íródott, míg a videó egy vizuális szerelmes levél New York-hoz, amelyben a zenekar tagjai elviszik a nézőket a város ikonikus szimbólumaihoz. Ez a második dal a következő, sorban a 14-ik U2 albumról, ami ezek alapján nagyon ígéretesnek tűnik.

Top 100-ban a természetfotós blogom

Az utóbbi hetek szörnyűségei mellett akadt egy jó hír is. A természetfotós blogomat beválasztották a bolygón elérhető 100 legfontosabb természetfotós blog közé. Ezúton is köszönöm az elismerést. Itt elérhető a teljes lista.

Tűz a házunkban

Az augusztusi hurrikán és az amerikai történelem legsúlyosabb árvíze szó szerint romba döntötte Houstont. A város jelenleg úgy néz ki, mint egy háborús övezet. A mi lakóhelyünk is lényegében szemétlerakóvá és építkezési területté változott, habár egyelőre még inkább csak a bontási munkálatok kezdődtek meg. Emiatt állandó a zaj, a bűz elviselhetetlen, izgulhatunk a fertőzések miatt és sajnos nem lehet elköltözni sem, mert jelenleg nincs hová. A káosz pedig még hónapokig el fog tartani és, mintha mindez nem lenne elég, az egyik árvízkárosult földszinti lakás pár napja kigyulladt. Kora hajnalban ébredtünk a tűzjelző hangjára, amiről először azt hittük, hogy csak a jelző hibásodott meg, de aztán hamar megéreztük a füstszagot is. Kinéztünk és a folyosón már óriási füst gomolygott. A legfontosabb irataink és értékeink mindig be vannak készítve két hátizsákba, amiket villámgyorsan felkaptunk és kiszaladtunk a házból. Amint kiérve lepakoltuk őket, Gábor visszarohant, mert a harmadikon van egy idős, kerekesszékes néni és segített őt lehozni. Szerencsére senki sem sérült meg, de a házba órákig nem lehetett visszamenni a füst miatt, sőt még két nappal az eset után is érezni a füstöt az épületben. Mint kiderült, valami idióta az eleve sérült lakásban bedugva hagyott egy hűtőt, aminek nem csukta be az ajtaját és így, mivel a hűtő kompresszora folyamatosan ment, végül túlmelegedett és ez okozta a tüzet. Kész csoda, hogy egy ilyen faépületben a többi lakásra nem terjedtek át a lángok. Persze ebben komoly szerepe volt a gyorsan kiérkező tűzoltóságnak is. Miután a tűzoltók eloltották a tüzet, minden lakást végigjártak, hogy ellenőrizzék nincsenek-e ott még emberek. Mivel a legtöbben, így mi is, megszokásból bezártuk a lakásunkat, ezért kénytelenek voltak berúgni az ajtókat. Szerencsére, mondhatjuk, hogy ez lett a legnagyobb kárunk, de azért most már elég volt a katasztrófákból.

Kényszervakáció Dallasban (és Oklahomában)

Az egy hét alatt, amit a houstoni árvíz miatt Dallasban töltöttünk, főként a szállodában néztük a híreket, de azért néhány programot is beiktattunk, ha már egyszer ott jártunk. Dallas tipikus amerikai nagyváros. A legjellemzőbb ismertetőjegyei az óriási méretű, többszintes autópálya-csomópontok, amiben nagyon könnyű eltévedni. Ha csak egyetlen helyen is elvéti az ember a lehajtót, akkor legalább negyed órába telik, mire újra irányba kerül, ami velünk is megtörtént néhányszor, amíg a város nevezetességeit kerestük. Dallas történelmében kétségkívül a legfontosabb esemény a Kennedy elnök elleni merénylet volt. A merénylet köré számos összeesküvés elmélet szövődött, de mára az kétségkívül bebizonyosodott, hogy egyetlen lövész volt és, hogy a lövések egy könyraktár hatodik emeletéről jöttek. Ebben az épületben találták meg Lee Harvey Oswaldot, akit a merénylet elkövetésével gyanúsítottak és akit az elfogását követően Kennedy egyik rajongója agyonlőtt, így végül sosem tudták rendesen kihallgatni és az indítékára sem derült fény, ami csak tovább erősíti az összeesküvésben hívők meggyőződését. A lényeg, hogy a könyvraktár ma múzeumként szolgál, ahol részletesen bemutatják az elnök életének utolsó pillanatait (videó), a legfontosabb összeesküvés-elméleteket, valamint az Oswald bűnösségére utaló bizonyítékokat is, továbbá a látogatók kinézhetnek az ablakon is, hogy láthassák, amit a lövész látott. Dallasban talán ez a múzeum legérdekesebb látnivaló, ami rendkívül igényesen állít emléket az amerikai történelem egyik legsötétebb eseményének.

Kennedy halála után egyébként az alelnöke, LBJ vette át az ország vezetését, akinek a birtokán még a tavasszal jártunk.

Idén lenne 100 éves Kennedy

Itt érte a halálos lövés az elnököt a szemközti épületből

Kilátás a lövész fészkéből

Dallas másik nevezetessége a Southfork Ranch, ahol a városról elnevezett tévésorozat főszereplői, a Ewing család tagjai laktak. A valóságban egy texasi építési vállakozó élt itt a családjával és csak a farm külső helyszíneit használták a forgatásokhoz, a beltéri jeleneteket hollywoodi stúdiókban forgatták. Az épület, habár nem kicsi, a filmben megszokott mérettől azért elmarad, mivel a forgatáshoz főleg nagylátószögű optikákat használtak, hogy minél nagyobbnak tűnjön. A farmot aztán néhány évad után eladták a tulajdonosai, mivel a sorozat népszerűségével arányosan csökkent a magánéletük. Ma már turistalátványosságként funkcionál és bár nem voltunk kifejezetten rajongói a sorozatnak, azért nagyon érdekes volt ott sétálni, ahol egykoron Bobby és J.R. (a magyar verzióban Jockey) is rendszeresen megfordult.

Természetesen néhány vadonban tett kirándulásra is szakítottunk időt. Az egyik ilyen túrázásunk egy madarászparkban volt Dallas közelében (térkép). Elég meleg volt, tipikus texasi nyári idő, de azért jól éreztük magunkat, habár ilyen kánikulában nem sok madarat láttunk. A másik kiruccanásunk Oklahomában volt, hogy gyarapítsuk a meglátogatott államok listáját is. A Murray-tavat jártuk körbe (térkép) és nagyon élveztük, csak azt sajnáltuk, hogy nem volt rá több időnk.

Történelmi árvíz Houstonban

A múlt héten szombaton Corpus Christi mellett ért partot a Harvey nevű, 4-es erősségű hurrikán. Miután a több, mint 200 km/órás széllökéseivel letarolta a környéket, a szárazföld felett néhány óra alatt trópusi viharrá gyengült (itt található több infó a trópusi ciklonokról), azonban néhány napig egy helyben maradva óriási esővel áztatta a közepétől északra és különösen a keletre található területeket, elsősorban Houstont és a környező településeket, melyek amúgy is híresek az árvízeikről. A vihar meglepően hirtelen erősödött hurrikánná, mi szerdán hallottunk róla először, csütörtökön aztán már mindenki arról beszélt, hogy rekordméretű árvíz lesz a városban, ami napokig fog tartani. A boltokban ekkor már nem lehetett vizet és kenyeret kapni. Mi a hawaii tapasztalataink óta mindig tartunk 3 napra való vizet és konzerveket a lakásban, de most legalább 5-6 napra kellett volna felkészülni. A mi lakásunk a második szinten van, így bíztunk benne, hogy odáig nem fog elérni a víz szintje, de tudtuk, hogy ha megérkezik az ár, akkor akár egy hétig sem tudjuk majd elhagyni az épületet és izgultunk amiatt is, hogy a ház hogy fogja bírni, hogy napokig ázik az alja. Azt is tudtuk, hogy a kocsink biztosan el fog ázni a parkolóban, ezért pénteken reggel még felmerült, hogy a Jeepet egy magas parkolóházban hagyjuk a belvárosban, de addigra már megteltek ezek a parkolók. A helyi ismerőseink közben a 2015-ös árvízről készült képekkel és videókkal riogattak, miközben tudtuk, hogy az akkorinál most négyszer több esőt jósoltak. Ezek miatt inkább úgy döntöttünk, hogy bepakoljuk a legfontosabbakat a Jeepbe és elindultunk Dallasba, ami nagyjából 380 kilométerre található Houstontól északra, hogy ott vészeljük át a vihart. Pénteken délután indultunk, mert gondoltuk, hogy szombaton már nagy dugók lesznek a városból kifelé vezető utakon és általában az a legveszélyesebb, ha a kocsiban éri az embert az áradás. A vihar aztán az előrejelzéseknek megfelelően szombaton estefelé érkezett és néhány óra alatt teljesen elárasztotta Houstont. Az alábbi videóban gyorsítva látható, hogy szombat este 9 és vasárnap dél között mi történt az egyik észak houstoni városrészben.

Mi Dallasban egy szállodában néztük a híreket az amerikai történelem legsúlyosabb árvízéről. Szerencsére a Katrina hurrikán óta Amerika elég jól felkészült és ennek, valamint a sok csónakkal rendelkező önkéntesnek köszönhetően emberek ezreit tudták kimenteni a víz alá került épületekből és így viszonylag kevés haláleset történt. Persze egy is sok, de az valóban csoda, hogy valamivel kevesebb, mint 50 haláleset írható a közel egy hétig tomboló vihar számlájára.

Az egész város napokig víz alatt volt és csak csónakkal lehetett közlekedni, ahogyan ezen a felvételen is látható. A következő videó pedig egy összehasonlítást mutat be a vihar előtti és a vihar utáni városképről. 33 másodpercnél a közeli pláza is megtekinthető, ahová egyébként rendszeresen szoktunk járni.

Egy ismerősünk, aki szintén ott lakik, ahol mi, otthon maradt és Facebookon tőle tudtunk tájékozódni, hogy mi zajlik a házunk környékén. A következő négy képet ő készítette az árvízről. A képeket nézve úgy érezzük, jól döntöttünk, hogy elhagytuk a várost.

Itt volt a víz szintje a parkolónkban

Csütörtökön érkeztünk vissza, addigra a víz nagy része már elvonult. Ekkor láttuk csak, hogy mekkora pusztítást végzett az ár Houstonban. A lakhelyünkön az épület elég komoly károkat szenvedett, a földszinti lakások teljesen eláztak és lakhatatlanná váltak és néhány napig nem volt melegvíz és a légkondi sem működött. Azóta ezeket megjavították és a falak alsó részén leszedték a borítást, hogy ki tudjanak száradni és, hogy lehessen fertőtleníteni őket. Az elázott autókban rengeteg a sár, meg a törmelék és ma már elkezdték elvontatni őket. Mi szerencsésen megúsztuk az esetet, hiszen a lakásunk valóban száraz maradt és nyilvánvalóan az autónk sem ázott el, azonban számtalan ember veszítette el mindenét az áradásban és nem tudnak mást csinálni, mint hogy kirakják az utcára az elázott bútoraikat, meg egyéb cuccaikat, így jelenleg komplett városrészek néznek ki úgy, mint egy szemétlerakó. Hónapokig, de talán évekig is eltart majd, amíg minden helyreáll a városban, hacsak nem jön egy újabb vihar, amire sajnos minden esély megvan, hiszen a globális felmelegedés következtében egyre gyakoribbak lesznek az ilyen, vagy akár az ennél is súlyosabb természeti katasztrófák.

Egy elázott autó belseje

A száradó földszinti folyosó

Növényi hordalék a hídon

Utcakép árvíz után