Syracuse környékén egyértelműen a Green Lakes Állami Park (térkép) a kedvenc helyünk. Syrcuse-i életünk során minden évszakban rendszeresen kirándultunk itt, sőt strandolni is gyakran jártunk ide. Mindig jól érezzük itt magunkat, ezért amikor csak erre járunk, mindig betérünk ide, hogy körbesétáljuk a Zöld-tavat. A Metallica koncert másnapján is így tettünk mielőtt hazaindultunk Hamdenbe, és természetesen most sem kellett csalódnunk a helyszínben.
Az első amerikai koncertélményünk a Metallica volt 2009-ben. Akkor még Syracuse-ból el kellett autóznunk Buffalóba, de így is megérte. Most hétvégén ismét autóba ültünk egy Metallica koncert kedvéért, ezúttal azonban éppen Syracuse volt a célpont, hiszen ott kezdte a Los Angeles-i banda a 2025-ös turnéját. Connecticutből jó 5-6 óra az út Syracuse-ig, így a kocsiban zenét hallgatva jól ráhangolódtunk a koncertre. A szállás elfoglalása után indultunk is a stadion parkolójába, ahová több, mint másfél óra araszolgatás után értünk csak el. Ez részben a parkoló kicsit sem ideális elhelyezkedésének, a kissé kaotikus szervezésnek, az elkerülhetetlen technikai hibáknak (hiszen ma már csak okostelefonnal lehet ilyen helyekre bejutni), valamint a rekordszámú nézőnek volt köszönhető. A stadion közepén elhelyezett körszínpadnak hála a focistadion teljes befogadóképessége kihasználható volt, amit még a párezer állójegyes keménymag is kiegészített, így minden idők legnagyobb Syracuse-i koncertjén vehettünk részt, ami 47500 rockert jelentett.
Este lett már mire megérkeztünk a helyszínre, ahol gyorsan befaltuk az útközben megszerzett Jimmy John'sos szenyákat, majd bementünk a stadionba. Az első (számunkra ismeretlen) előzenekarról teljesen lemaradtunk és a Panterától is csak két számot hallottunk, de a fő műsorszámra szerencsére a dugó ellenére is odaértünk.
A Metallica koncert a zenekartól megszokott módon nagyon látványos volt és a hangzás sem volt rossz, bár néhány Syracuse-i koncert után (Paul McCartney, Def Leppard) megállapítható, hogy ennek a stadionnak az akusztikája nem a legjobb. Ennek ellenére is nagyon élveztük a nehézfém-zenét. A két órás műsor során 15 számot játszottak el, valamint szokás szerint a két gitáros jammelése sem maradt el. Az eljátszott dalok listája lefedte a rockbanda szinte teljes diszkográfiáját, a kedvencem, a Fuel pedig a leglátványosabb színpadképet kapta a fellángoló tűzzel és a kivetítőn felvillanó benzinmotorok grafikájával. Mivel ez a turné, ezzel a látvánnyal már harmadik éve megy, így a Metallica YouTube csatornáján vannak profi felvételek a korábbi állomásokról, így a setlistához most rendhagyó módon ezeket linkeltem be a hivatalos videóklippek, vagy a Syracuse-ban készített amatőr felvételek helyett, hiszen a látvány pont ilyen volt itt is, a hang pedig így sokkal jobb. Lényegében tehát ilyen volt a koncert:
1. Creeping DeathAz utolsó szám egy másik verzióban itt is megtekinthető, hiszen talán ez a legismertebb Metallica nóta és nehogy már a poszt beillesztett videó nélkül maradjon:
Nagy élmény volt, mindenképpen érdemes volt megtenni a hosszú utat és a dugóban araszolást. Sosem okoz csalódást élőben látni és hallgatni ilyen kaliberű zenekarokat.
A 2017-es elismerés után, idén ismét beválasztották az angol nyelvű természetfotós blogomat a világ legjobb természetfotós blogjai és honlapjai közé. Az igazán nagy neveket tartalmazó lista itt érhető el, ahol jómagam a 30. helyre kerültem.
Gyerekkorunk egyik kedvenc társasjátéka a Cluedo (klúdó) volt, amivel aztán Syracuse-i életünk során is számtalanszor játszottunk az ottani barátainkkal. Itt Clue (bűnjel) néven ismert ez a kiváló bűnügyi nyomozós játék. A lényege, hogy egy nagy házban meggyilkolják a tulajdonost, a bűntettet pedig kizárólag a ház vendégei, illetve a személyzet közül követhette el valaki. A játék elején mindenki kiválaszthatja, hogy melyik szereplő szeretne lenni és kezdődhet is a játék. Az egymásnak feltett kérdések alapján kell kitalálni, hogy ki követte el a gyilkosságot, melyik helyiségben és milyen eszközzel. A játék mára annyira a popkultúra része lett, hogy mindenki számára ismerősen hangzik Mustár ezredes, vagy Plum professzor neve. A népszerűsítésében persze nagy szerepe volt egy 1985-ös filmnek is. A film alapján pedig néhány éve remek színdarabot is készítettek, amely országos turnéján a hétvégén New Havenben volt látható, amit mi sem akartunk kihagyni.
Az előadás nem okozott csalódást, látványos volt, vicces, és remek színészi alakításokat láttunk. Nagyon jól szórakoztunk és mivel a filmet még nem láttuk, így számunkra a meglepetés sem maradt el a végéről.
A hétvégén végre tudtunk egy rendeset is kirándulni a téli természetben. A választásunk a közeli West Rock Parkban található tóra esett, amelynek a megkerülése mindig kellemes élményt nyújt. Most sem volt ez másként, különösen, mivel a tó teljesen be volt fagyva. A múlt hétvégéről megmaradt hó pedig tökéletes téli hangulatot teremtett a rövid erdei túránkhoz.
Tavaly volt 30 éve, hogy tragikus balesetben elhunyt minden idők legjobb Forma-1-es autóversenyzője, Ayrton Senna. A megemlékezés jegyében két fontos esemény is történt. Megjelent egy LEGO-szett, valamint bemutatásra került a Senna életét ismertető hatrészes sorozat a Netflixen. Jómagam 1985 óta kísértem figyelemmel Senna pályafutását, amikor a második szezonját töltötte a Forma-1-ben. Ekkor került a Lotushoz és bevallom, hat évesen a rajongásom olyan egyszerű okból alakult ki, hogy nagyon tetszett a fekete-sárga autóban Senna sárga bukósisakja. Ahogy a mondás tartja, ha olyan gyors, mint amilyen jól néz ki, akkor gond nem lehet. Senna ugyan hat futamot is nyert a Lotussszal, a világbajnoksághoz, azonban nem volt elég jó a versenyautó, azért 1988-ban az akkoriban legjobb motorokat készítő Hondával együtt átment a McLarenhez, amivel létrejött minden idők talán legnagyszerűbb csapata. A legjobb autóba bekerült a legjobb motor és az F1 két legjobb pilótája gyakorlatilag verhetetlen volt az évad során. A 16 futamon 15 pole pozíciót szereztek és 15 futamgyőzelmet arattak, Prost hetet, míg Senna nyolcat, így a brazil versenyző megszerezte élete első világbajnoki győzelmét. A LEGO pedig ezt a legendás autót készítette el a mára már felnőtt rajongók számára és a készletbe bekerült egy Senna minifugra is a klasszikus sárga bukósisakkal.
A szett az Icons sorozatban jelent meg és 693 darabból áll. Az elkészült versenyautó kicsivel hosszabb, mint 30 cm, a szélessége pedig 15 cm és jár hozzá egy állvány, hogy kiállíthassuk, valamint egy pódium Senna számára, aki az egyik kezében egy serleget, a másikban pedig a bukósisakját tartja. Az autó természetesen nem méretarányos a figurával, de mindenképpen jó ötlet volt, hogy egy klasszikus minifigurát is készítettek Senna tiszteletére.
Az építés ugyancsak nagy élmény volt, számos érdekes technikát alkalmaztak és néhány rejtett célzást is beépítettek Senna szülőhazájára utalva. Az egyik legérdekesebb részlet pedig, hogy meg kellet építeni a híres V6-os Honda motor mását is, ami végül a kész autóban teljesen rejtve marad. Az ilyen apróságok teszik igazán élvezetessé ezeket a felnőtt szetteket. Az autó ráadásul kormányozható is, a tevezőknek ugyanis a rendkívül kis hely ellenére is sikerült egy tökéletesen működő kormányművet alkotniuk. A felfüggesztés elemeit a Senna-szetthez tervezték és nem csak jól néz ki, de valóban rugózik is vele a járgány, bár az összeszereléséhez megfelelő kézügyességre is szükség van. A kerekeket szintén ehhez a készlethez gyártották és korhűen teljesen slick gumikat kapott.
A kész autó nagyon jól néz ki, habár a kerekek kapcsán meg kell említeni, hogy az első és a hátsó gumik ugyanolyanok, míg a valóságban a hátsóknak sokkal szélesebbnek kellene lenniük. Ennek ellenére szerintem nem néz ki rosszul a LEGO McLaren MP4/4. A versenyautónak a nagy része elég élethűre sikerült, a legtöbb szögből kifejezetten jól néz ki. A szponzori emblémák is visszaadják ez eredeti autó hangulatát, habár érthető módon a Marlboro felirat nem került rá. Igaz, hogy már akkor is akadtak országok, ahol enélkül versenyeztek, de ha valaki szeretné a megszokotthoz hasonlóan élethűre alakítani, lehet hozzá kapni megfelelő utángyártott matricákat is. Nekem jó lesz úgy, ahogy a LEGO megtervezte, az ikonikus piros-fehér autó a cigireklám nélkül is messziről felismerhető, és szerintem méltó emléket állít a legendás pilótának.
A tavalyi év másik nagy dobása a Senna című sorozat volt a Netflixen. A szériát a Senna család jóváhagyásával egy brazil produkciós csapat készítette. A szerepekre pedig tökéletes színészeket is találtak, hogy igazán hiteles legyen a végeredmény. A főszerepben a brazil Gabriel Leone remekül hozza Senna karakterét és ha valaki eredetiben nézi, akkor értékelni fogja a portugál akcentussal beszélt angolt. A Prostot alakító színész francia és bár kicsit túl magas, így is remekül alakítja a professzort. Ron Dennist brit színész játsza, hogy hibátlan, arisztokratikus kiejtéssel halhassuk a híres csapatfőnököt. A fiktív újságírónőt alakító Kaya Scodelario kiváló játéka is emeli a sorozat színvonalát, akit Senna és a média kapcsolatának bemutatására találtak ki.
 |
| Ayrton Senna |
 |
| Gabriel Leone |
 |
| Matt Mella és Gabriel Leone, mint Prost és Senna |
Az autóversenyzős jelenetek nagyon látványosak lettek, amiket eredeti tévéfelvételekkel is kiegészítettek, hogy visszaadják azt a hangulatot, amelyet mi akkoriban személyesen is átélhettünk a tévékészülék előtt. A korhű zenék és jelmezek pedig szintén dícséretet érdemelnek. A hat rész során végigkövethetjük Senna tragikusan rövidre sikerült életét, a páratlan pályafutását, valamint betekintést nyerhetünk a családi életébe is, amiről akkoriban a bulvársajtó magyarországi megjelenése előtt nem sokat tudhattunk. Kritikaként két dolgot lehet csak megemlíteni. Az egyik, hogy kissé egyoldalúan mutatták be a Prosttal való rivalizálását, habár a végéről szerencsére nem maradt ki, hogy '94-re egymást mélységesen tisztelő jóbarátok lettek. A másik, hogy komplett szezonokat hagytak ki, így a '92-est és a '93-ast is. Ma már tudjuk, hogy eredetileg nyolc részesre tervezték a sorozatot, de a költségvetés megugrása miatt végül csak hat epizódot forgattak le. Igazán kár, mert nagyon érdekes részek nem lettek így bemutatva, amelyek pedig tisztázhatták volna, hogy a hirtelen bevezetett szabálymódosítások miatt '94-re miért lett egy rendkívül problémás autó a Williams, amelyben végül Senna halálos balesetet szenvedett a pályán. A másik ok pedig, hogy így rendkívül érdekes mozzanatok maradtak ki, amelyek nemcsak Senna istenadta tehetségét bizonyították, hanem végtelen emberségét is. Utóbbira példa, amikor a '92-es Belga Nagydíjon Erik Comas súlyos baleseténél Senna félreállt és az eszméletét vesztett pilóta fejét tartva várta meg az orvosokat, ezzel megmentve a pilótatársa életét. Senna kivételes tehetsége pedig leginkább talán az 1993-as donington parki versenyen mutatkozott meg, ami így szintén kimaradt a sorozatból. Az esős versenyen senki sem érhetett a brazil pilóta nyomába és a verseny első körét tartják minden idők legnagyszerűbb körének. Bemutathatták volna Senna utolsó győzelmét is a '93-as ausztrál nagydíjon, ahol a díjkiosztón felhúzta maga mellé Prostot, ami egy szép momentum volt az új barátságuk kialakulásában. Ennek ellenére is nagy élmény ez a sorozat, amely visszarepít az időben, hogy részesei lehessünk Senna sokszínű életének. Annak mindenképpen ajánlott, aki ismeri a történteket, főleg, ha Senna-rajongó volt, de azok is élvezhetik, akik csak egy érdekes és látványos autóversenyzős szórakozásra vágynak.
A hét elején esett egy kis hó, és mivel ezután hideg sarki levegő érkezett a térségünkbe, így már egy hete igazi téli időnk van, amire évek óta nem volt példa errefelé. Ki is mentünk a ház melleti mezőre sétálni és élvezni a havas táj látványát, sőt még a drónt is megreptettem, hogy felülről is megcsodálhassuk a hó borította vidéket. Nem mondható, hogy teljesen hófehérbe borult a táj, de azért egész jól néz ki a környék.
Négy évvel ezelőtt optimistán néztünk a jövőbe. Véget ért a Hülyeség Kora és visszatért a normalitás a Fehér Házba. Biden elnök a várakozásoknak megfelelően egy kifejezetten sikeres kormányzást tudhat maga mögött. A gazdaság jó állapotban van, a kabinetet elkerülték a kaotikus botrányok, az amerikai demokrácia megerősödött, de ami még fontosabb, hogy a tudomány és a környezetvédelem újra hangsúlyos szerepet kapott az USA-ban. Meggyőződésem, hogy a történelem összességében pozitívan fogja megítélni Joe Biden kormányzását. Az idősödő elnöknek azonban időnként akadtak ún. szenyor pillanatai és a kormánya eredményeit sem tudta sikeresen kommunikálni, ami végül tavaly novemberben az alelnöke, Kamala Harris választási vereségéhez vezetett. Nehéz elhinni viszont, hogy már megint ugyanitt tartunk.
Négy évvel ezelőtt optimistán néztünk a jövőbe. Azt hittük, véget ért a trumpizmus, az ostobaság, a tiszteletlenség és a botrányok kora. Trump első ciklusa alatt bizonyította, hogy alkalmatlan az elnöki tisztségre, nárcisztikus viselkedése és izléstelen retorikája pedig méltatlanná teszi, hogy a világ vezető hatalmát kormányozza. Egész életében csaló volt és beteges hazudozó, aki tiszteletlen a nőkkel, a katonákkal, a fogyatékkal élőkkel, mindig az erőszakot és a kicsinyes bosszút promótálta, folyamatosan fenyegeti az újságírókat és mindenkit, aki nem ért vele egyet. A 2020-as választások elvesztése után az amerikai demokratikus berendezkedés megdöntésére tett támadásaival, majd az alkotmány kidobásának a szándékával pedig egyenesen hazaárulóvá vált. Trump kétségtelenül a patriótizmus tökéletes ellenpéldája. Azóta ráadásul több rendben is elítélték olyan bűncselekmények elkövetéséért, amelyek a konzervatív nézetek megcsúfolását jelentik, ezért különösen nehéz megérteni, hogy már megint ugyanitt járunk.
Tavaly novemberben Amerikának megvolt a lehetősége arra, hogy válasszon egy ügyész és egy bűnöző között és a többség a betegesen hazudozó gazember mellett tette le a voksát. Amerika tényleg a lehetőségek hazája, ahol bármi megtörténhet, nem számít mennyire nélkülözi a logikát. Ezzel azonban nem csak a volt alelnök és a demokraták veszítettek, hanem mindannyian ráfizettünk, azok is, akik a szélhámosra szavaztak, vagy akik a távolból szurkoltak neki. Veszített ezzel a döntéssel a tisztesség, a törvényesség és az igazság, veszített a Föld klímája és a természetes környezetünk, veszített a tudomány, az egészségügy, óriási vesztesek a nők és a gyerekek, a szabad sajtó és a szólásszabadság. Vesztes a NATO és Amerika szövetségesei, különösen Európa, és kifejezetten vesztese ennek Magyarország. Nyertesek viszont a világ diktátorai és autokratái, a milliárdosok, a környezetszennyező cégek, és a fertőző betegségek kórokozói. Ép ésszel felfoghatatlan, hogyan történhetett ez meg ismét.
A sötét kilátások ellenére azonban láthattuk, hogy a leköszönő elnök és az alelnök megmutatták, hogy milyenek az igazi államférfiak és államhölgyek. Elfogadták a többség akaratát, nem próbálták elcsalni a törvényes választás eredményét, nem szervezkedtek, hogy megdöntsék az amerikai demokráciát, és legfőképpen nem szítottak felkelést a demokratikus folyamatokat végző intézmények ellen. Ma megtörtént a békés hatalomátadás. Az amerikai demokrácia nagyon erős, a fékek és ellensúlyok közel 250 éve működnek, de a folyamat nem sérthetetlen. Kérdés, hogy képes lesz-e a rendszer túlélni egy második Trump-korszakot, amiben még az országért aggodó republikánusok sem biztosak. A jövő nagyon bizonytalanná vált. Ahogyan négy éve is írtuk, ez nem baloldalról, meg jobboldalról szól, nem arról, hogy valaki liberális nézeteket vall, vagy hogy konzervatív gazdaságpolitikát szeretne, ez tisztességről, demokráciáról és törvényességről szól. Nekünk azért esik különösen rosszul, mert ezzel a választással az az amerikai eszme került kidobásra, aminek eléréséért oly' sokat dolgoztunk és amire 'oly büszkék voltunk.
Trump személyiségét és a leendő kabinetjét tekintve kijelenthetjük, hogy ma elkezdődött a Hülyeség Kora 2.0. Ha nem az életünk és a jövőnk múlna rajta, akkor akár jól is szórakozhatnánk az elkövetkezendő bohócparádén, mert abban biztosak lehetünk, hogy szórakoztatóan komikus lesz. Csupán abban reménykedhetünk, hogy végül nem lesz túlságosan tragikomikus.
 |
| Az amerikai elnökök rövid története |