A Hawaii-szigetek igazi értéke a
különleges természeti adottságaiban rejlik. Itt mindentől távol, elszigetelten
élhettek az élőlények, aminek következtében Hawaii őshonos élővilágának 90%-a
bennszülött fajokból állt, tehát olyan állatok és növények éltek itt, amelyek
sehol máshol a világon nem fordultak elő. A múlt idő sajnos indokolt, hiszen az
első emberek megjelenésével és különösen az európai / amerikai kolonizációval
Hawaii fokozatosan a kihalások szigeteivé vált. A legrosszabb a helyzet kétségtelenül Oahun, míg a legkevésbé átalakult sziget éppen a névadó Hawaii-sziget.
Ezért aztán a nyaralásunk során joggal bíztunk benne, hogy itt még
sikerül megfigyelni valamit az ősi hawaii élővilágból. A szigetek legérdekesebb
állatai vitathatatlanul a hawaii gyapjasmadarak. Ezek a madarak kizárólag a Hawaii-szigeteken fordulnak elő, sőt a legtöbb
szigetnek saját bennszülött madárfajai vannak. Egyetlen idetévedt pintyfajból
évmilliók alatt alakultak ki ezek a különféle csőrformájú, színezetű és
viselkedésű gyapjasmadarak. Ezeket a csodás szárnyasokat igyekeztünk megtalálni a Nagy
Szigeten tett madarásztúráinkon.
Lávafolyás visz a kipukába
Az erdő leggyakoribb fája az ohia
A hangulatos erdőben mindenhonnan a hawaii madarak dallamos éneke hallatszott
Az egyik ismert
madarászhelyre a fenti képeken látható Puu Oo Ösvényen lehet eljutni
(térkép). Az ösvény egy öreg erdőszigetre vezet, amit egy korábbi lávafolyás
vesz körül. Az ilyen megmaradt erdőket nevezik kipukának. A tűző napsütésben a madarak fotózásával nem próbálkoztunk, de legalább itt rögtön láttuk és hallottuk a három leggyakoribb
gyapjasmadarat: apapane, amakihi, iiwi. Ez rögtön meg is adta a jó hangulatot a
többi madarászutunkhoz. Egy másik népszerű hely, ahol végül többször is jártunk,
a Kaulana Manu Ösvény (térkép), ami szintén egy kipukába vezet. Ebben az
erdőben ugyancsak az elterjedtebb fajokkal lehetett találkozni, azok közül is az iiwi volt
a leggyakoribb faj, amit az egyik túránkon végre sikerült is lefotózni. A madarat
könnyű felismerni a hangjáról, mert amikor érkezik, rögtön bemutatkozik: i-ívi.
Magyarul skarlát gyapjasmadárnak hívják és véleményem szerint a világ talán legszebb
madara. Főleg virágok nektárjával táplálkozik az erre specializálódott
csőrével. Ez a madár az összes nagyobb szigeten előfordul, bár Oahun annak
idején nem sikerült megtalálni és azóta már úgy vélik, hogy onnan kihalt.
Szerencsére a Nagy Szigeten még elég gyakorinak számít.
Térkép mutatja az utat a madarak előhelyéhez
Egy lávafolyáson vezet az ösvény az erdőbe
Az iiwi, vagy skarlát gyapjasmadár talán a legszebb madár a bolygón
A legjobb hely viszont az
őshonos hawaii madarak megfigyeléséhez egyértelműen a Hakalau Forest
Vadvédelmi Rezervátum (térkép). A Mauna Kea keleti, tehát esős lejtőin
található védett erdő azonban a nagyközönség számára nem látogatható. Kizárólag vezetővel
lehet ide bejutni, mégpedig egy hosszú, rázós és mivel szakadt az eső, így
sáros földúton, ahová a túravezetőnk Toyotájával mentünk. Ez a hely a bolygó
egyik legcsapadékosabb helyszíne, évente átlagosan 6000mm, azaz 6 méter
csapadék esik. Összehasonlításként, Magyarországon átlagosan 600mm az évi
csapadékmennyiség, tehát a Hakalau Forestben éppen tízszer annyi az eső. Ennek
következtében itt egy csodás hegyvidéki trópusi esőerdő alakult ki, ami ideális
élőhelye Hawaii különleges madarainak. A túravezetőnk Jack Jeffrey volt, aki igazi
legenda, ha a hawaii gyapjasmadarakról van szó, ezért nagyon örültünk, hogy
sikerült őt felfogadni. Jack több, mint 50 éve
foglalkozik az őshonos hawaii madarak megfigyelésével és fotózásával. Az alábbi
8 perces videóban nagyjából 15 évvel ezelőtt mesél a munkájáról és a Hakalau
Forestről.
Jack évtizedeken
át volt a Hakalau Forest hivatásos biológusa, így mindent tud az itteni
élővilágról. Hatalmas tudása és remek stílusa kiváló túravezetővé teszi. A
túránkon aztán szakértelmét kiváló humorral fűszerezve mutatta be a terület
történetét, a nélkülözhetetlen természetvédelmi munkát és persze az erdő
különös élővilágát.
Rázós földúton lehet a védett területre jutni
A nagyközönség előtt innentől zárva az erdő
Jack kiváló vezetésével végül az erdő minden madárfaját sikerült megfigyelni
A rezervátum öreg raktárépülete előtt parkoltuk le a terepjárót, majd a szakadó
esőben bevetettük magunkat az esőerdőbe madarászni. Az erdő egy részében ugyan még
találhatóak évszázados fák is, de a legtöbb helyen a korábbi marhatartás
pusztítása után ültetett fiatal fákat láttuk csupán. A két legfontosabb hawaii
fa a koa és az ohia. Mindkét fafaj csak a Hawaii-szigeteken él. A koa elég
gyorsan nő, az ohia viszont rendkívül lassan. Az alábbi egyik képen a nagy koa
fák és a még mindig csak bokorszerű ohia fák is nagyjából 40 éve lettek
ültetve. Az ohia viszont az egyik legtovább élő fafaj a Földön. Láttunk itt 1200
éves példányt is. Amikor megkérdeztük Jacket, hogy honnan lehet tudni a korát,
azt mondta, hogy emlékszik rá, amikor még kicsi volt. ☺
Felkészülés a madarászatra
Az eső ellenére is élveztük a túrát
A szakállzuzmók élvezik a magas páratartalmat
A bokorszerű ohia és a nagy koa fák is 40 évesek
Az 1200 éves ohia akkor volt csemete, amikor az első polinézek a szigetre érkeztek
Az eső ellenére
is nagy élmény volt ebben a különleges erdőben madarászni. Összesen csupán öten
voltunk, így nem zavartuk a madarakat és végül mind a hat gyapjasmadárfajt
sikerült megtalálni, ami a Hakalau Forestben él. Túrázni ugyan nem volt túl
kellemes az esőben, de a fotózáshoz ideális volt ez a szórt fény. Természetesen
minden fajt nem tudtam lefotózni, de így is felejthetetlen élmény volt ez a
túra, hiszen csupán látni is ritkaság ezeket a különleges madarakat. Itt is az
iiwit kaptam legtöbbször lencsevégre, amit egy cseppet sem bántam. A hawaii
amakihi szintén elég gyakran került a szemünk elé. Ez a faj csak a Nagy
Szigeten, Mauin és Molokain él. Az iiwihez hasonlóan főleg nektárevő, de az
amakihi időnként rovarokra is vadászik. Kissé hasonló kinézetű faj az alawi,
ami viszont már sokkal ritkább, hiszen kizárólag itt, a Nagy Szigeten él és a
fák törzsén kúszva vadászik rovarokra. Szerencsére sikerült egy szép hím példányt
lefotózni, miután elkapott valamit egy öreg ohia fa kérgén. Az egyik legritkább
gyapjasmadár viszont a hawaii akepa. Ez a madár kizárólag ezen a szigeten él és
ebben az erdőben van a legnagyobb populációja. Különleges, kissé keresztbe álló
csőrével a virágok mélyén, illetve a rügyekben élő rovarokra vadászik. Fotózása
rendkívül nehéz, mivel legtöbbször a magas fák lombkoronájában tartózkodik.
Ezért aztán óriási szerencsénk volt, amikor egy gyönyörű hím példány pár
méterrel az orrunk előtt kezdett el vadászni egy ohelo bokron.
Ötfős csapatunk nem zavarta a madarakat
Nem volt könnyű fotózni a fürge szárnyasokat
Iiwi
Hawaii amakihi
Alawa
Hawaii akepa
Az iiwi a hawaii esőerdők királyaként tekint szét birodalmában
Az erdei
madarásztúra az utolsó programunk volt a Nagy Szigeten, ami fel is tette a
koronát a hawaii utunkra, mielőtt átrepültünk Oahura. Látni és persze néhányat fényképeken
is megörökíteni ezekből a csodás hawaii madarakból felejthetetlen élmény volt.
Akit részletesen is érdekel, hogy milyen egy madarásztúra a Hakalau Forestbe,
annak Jack néhány évvel ezelőtti videója mintegy 40 percbe sűrítve mutatja be azt a
körülbelül hat órát, amit az erdőben töltöttünk.
