Az Alpokbeli kirándulásaink után két hetet Magyarországon töltöttünk a családdal és a barátainkkal. A Svájcban bérelt autót a kedvezőbb biztosítás miatt Bécsben lecseréltük, a vadonatúj Citroen azonban másnap reggel mindössze 188 kilométerrel az órájában bedöglött. Szerencsére a budapesti reptéren kaptunk csereautót. A kölcsön Volvo aztán már gond nélkül működött a közel két hetes magyarországi tartózkodásunk során. A program most is sűrű volt. Ezúttal sem maradt ki a családi kirándulás a Balatonhoz. Most is elmentünk Balatonalmádiba sült halat enni, majd ezúttal Balatonfüreden sétálgattunk a kikötő környékén, ahol Bujtor István szobránál emlékeztünk a balatoni legendára. A fővárosba is betértünk és a baráti találkozókon kívül megnéztük a legújabb tudományos Nobel-díjasaink falfestményét a Wesselényi utcában.
Debrecen felé autózva szokás szerint megálltunk a Hortobágyon és éppen naplemente környékén érkeztünk a Kilenclyukú-hídhoz. Most is volt nagy családi összejövetel a téglási kastélyban, és a baráti találkozók is jól sikerültek. Debrecent elhagyva betértünk a mátrafüredi Harkály Házba, aminek a vezetője az Egyetemről ismert barátunk, aki megmutatta nekünk ezt a gyönyörű bemutatóközpontot és a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi munkáját. Az otthon töltött két hét ugyan szokásosan fárasztóra sikerült, de ezúttal is kellemes emlékekkel tértünk vissza.
