Az ősz általában a legszebb időszak New Englandben. Az idei év azonban a különösen száraz nyár és a meleg ősz miatt merőben eltért a szokásostól. A fák leveleinek a színe visszafogottabb volt és a lombhullás is hamarabb kezdődött a megszokottól. Ennek ellenére szerettem volna lefotózni, amit az idei ősz nyújtott, és végül még videón is megörökítettem az őszi természetfotós kalandjaimat. A nyári vermonti videómhoz hasonló kisfilmben ezúttal nincs kempingezés, hiszen most inkább a közeli erdőkben fotóztam, viszont a tarka táj fényképezéséhez régi filmes fotótechnika mellett döntöttem. A színes diafilm ugyanis egyedi módon képes az őszi táj rögzítésére. A csendes videó csupán a természet hangjait, az erdei túrázás lépteinek zörejét, az analóg technika hamisítatlan zaját és persze némi megnyugtató zenét tartalmaz.
Az új videókamerával sikerült ugyan az első nap néhány felvételét túlexponálnom, de a második alkalomra már javítottam a beállításokon, így a videó nagy része többé-kevésbé úgy néz ki, ahogyan kell. A fotókkal viszont maximálisan elégedett vagyok. A régi Canon EOS-1 fényképezőgép hibátlanul működött, és a Kodak színes diafilmje is hozta az elvárhatót. Ahogyan Ausztráliában az Uluru vöröslő szikláit, úgy az őszi színeket is remekül rögzítette ez a film. A videóba tizenkét kép került be, amelyekből az alábbi négy a személyes kedvencem.
