Az Állatvilág magazin 2024/4. számában megjelent egy cikkem a hawaii barátfókák életéről. A barátfókák nagy kedvenceink voltak, amíg Hawaiin éltünk, és több Hawaiiról készült írásomban szerepeltek már, de ideje volt egy külön cikkben is bemutatni ezt a különös állatfajt. Természetesen ezt az írást is a saját fotóim illusztrálják. A folyóirat kapható az újságárusoknál.
Ma van az Amerikai Függetlenség Napja, azaz az USA születésnapja. Számunkra azért különleges a mai nap, mert ez az első július 4, amit már amerikaiként ünnepelhetünk.
Amerika 1776-ban ezen a napon nyilvánította ki a függetlenségét a Brit Birodalomtól és ezáltal megszületett az ország, amely nem akarta, hogy királyok uralkodjanak rajta. A szabadság földjén a legfontosabb alapelv az lett, hogy mindenki egyenlő, még az ország vezetője sem áll a törvények felett. Sajnos éppen a napokban szűnt meg ez a közel 250 éves princípium, ami a leginkább szerethetővé tette ezt az országot. Bízunk benne, hogy soha többé nem kerül olyan gyalázatos bűnöző az ország élére, aki visszaélne a hatalmával, hogy még sokszor ünnepelhessük büszkén, hogy Amerikában élünk.
Tegnap este Brad Paisley koncerten voltunk a közeli Uncasville-ben (térkép), ami egy indiánrezervátumban található. Brad az egyik legkiválóbb countryzenész, nem véletlen, hogy a méltatlanul elhanyagolt CMM sorozatunkat is vele kezdtük. Nagyon kedveljük a zenéjét és már háromszor is láttuk élőben, amikor a Houston Rodeó döntőjében fellépett (2017, 2018, 2019). A rodeós koncertek azonban egészen más hangulatúak, mint egy "igazi" koncert, ezért nagyon megörültünk, amikor kiderült, hogy a közelben is fellép. A Mohegan Sun Aréna egy 10000 fős sportcsarnok, így valóban alkalmas rendes koncertek megtartására is. A hangulatra pedig nem is lehetett panaszunk, már a koncert előtt sejteni lehetett, hogy jó lesz a show.
Brad Paisley korunk talán legnagyobb sztárja a country világában, aki kiválóan elegyíti a klasszikus és a modern country zene elemeit. A setlistában felváltva jelentek meg a romantikus dalok, mint a Perfect Storm, a Waitin' on a Woman, a She's Everything és a viccesebb dalok, mint a River Bank, a Last Time for Everything, vagy az I'm Gonna Miss Her, ami egy pecás nóta és arról szól, hogy a felesége választás elé állítja, hogy vagy ő, vagy a halak. A dal címe és a refrénje utal a válaszra, ami kissé szabad fordításban: Hiányozni fogsz. A videóklipben egyébként a színésznőként ismert felesége is szerepel.
Természetesen a magáról a country zenéről szóló This is Country Music is elhangzott, csakúgy, mint az Amerikát naggyá tevő bevándorlók előtt tisztelgő American Saturday Night is, ami értelemszerűen különösen jól rezonál a mi életünkkel is. A koncert vége felé megszólalt az egyik személyes kedvencem, a terepjárós életérzést mókásan bemutató Mud on the Tires is.
A koncert egy jótékonysági sorozat része volt, ahol a Fiúk és Lányok Klub számára gyűjtöttek, a csúcspont pedig talán az volt, amikor az első sorban lévő fiatal srác egy szám közben megkapta Brad gitárját. A korábbi koncertekről már ismerős jelenetet is láthattunk, amikor a zenész elkérte egy nő telefonját, majd a színpadon készített egy szelfit magáról és egy zenésztársáról, majd rögtön posztolta is a nő Instagramjára szexi öreg fickók szöveggel. Ezúttal is jól szórakoztunk és élveztük Brad és zenekara kiváló játékát és a zenész egyedi humorát. A végére itt egy igazi koncertfelvétel is, bár ez nem Connecticutban készült, hanem Brad szülőföldjén West Virginiában.
Kicsit nagyobb a stadion, mint nálunk, de
nagyjából visszadja azt a hangulatot, amit mi is átéltünk. Lent pedig a saját fotóinkból látható egy kis összeállítás a koncert leglátványosabb részeiből.
A nyugat-virginiai road tripünket úgy terveztük, hogy hazafelé nem egyszerre tesszük meg a hosszú utat, hanem egy éjszakát a pennsylvaniai Hershey-ben is eltöltünk (térkép). Hershey városa a csokigyáráról híres, sőt a város a nevét is a német és svájci ősökkel rendelkező amerikai csokoládékészítőről, Milton Hershey-ről kapta. A városban minden a csoki körül forog, ami nem meglepő, hiszen itt készítik Amerika legismertebb csokoládéit. Minket is ez vonzott ide, ezért néhány órát eltöltöttünk a Chocolate Worldben (Csokoládévilág).
 |
| Egy virtuális túrán ide kattintva bejárható az épület. |
Itt számos, főleg gyerekprogram található, valamint mindenféle bemutatók a csokikészítésről és óriási kínálatból válogathattunk a különféle boltokban. A legérdekesebb program azonban a saját csokikészítés volt. Ide előre vettünk jegyet, hogy biztosan legyen rá lehetőségünk. A higiénia érdekében a gyárba való belépéshez kaptunk védőruhát, majd elkezdtük összeállítani az egyedi csokoládéinkat. Az alaphoz válogathattunk tej, ét és fehér csoki közül. A csokiba pedig számos édesség közül választhattunk hármat. A táblát minden esetben tejcsokival borították be, a tetejére pedig kérhettünk színes dekorációt is. A teljes csokigyártási folyamatot követhettük az üvegfalakon keresztül. A végén aztán egyedi csomagolásban kaptuk meg a nagyon finom csokijainkat. Szerencsére vittünk hűtőtáskát, így épségben értek haza a táblacsokik is.
Amerika legújabb nemzeti parkja a New River Gorge Nemzeti Park Nyugat-Virginiában (térkép). A terület már 1978 óta védettséget élvez, mint nemzeti folyó, ám 2020-ban nemzeti park rangra emelték a státuszát és ezzel az USA 63-ik nemzeti parkja lett. Az elmúlt hétvégét 4 naposra hosszabbítottuk, hogy megnézzük a keleti part kevés nemzeti parkjainak legújabb tagját. Ez a régió is a hatalmas Appalache-hegység része, ami a kontinens keleti részén húzódik észak-dél irányban. Ezen látogatásunkkal pedig már a hegylánc összes fontosabb régióját megtekintettük, délről kezdve: Smokies, Shenandoah, Catskill, Mount Everett, Green Mountains, White Mountains és Baxter. A 10 órányi autóút ellenére megérte eljönni a New River-völgybe is.
 |
| West Virginia |
 |
| Road Trip |
A nevével ellentétben a New River (Új-folyó) a bolygó egyik legidősebb folyama. A völgyet, amiről a park a nevét kapta ez a folyó apránként vájta a hegységbe. A két nap alatt számos részét bejártuk a parknak, ami több ikonikus látképpel is rendelkezik. A leghíresebb a völgyet átívelő acélhíd, ami 924 méter hosszú és az autóút 267 méterrel van a folyó felett. Ez a nyugati félteke legnagyobb ívhídja. A legjobb látványért 5 km-t kellett túrázni, ami a hossza ellenére is elég népszerű ösvény, ezért korán reggel mentünk végig rajta, amikor még kevesebb emberrel lehetett találkozni. Később aztán közelebbről is megnéztük a hidat, sőt párszor át is autóztunk rajta. A másik igencsak látványos túraút a Végtelen Fal Túra, ami a völgy egyik peremén halad mintegy 2 km hosszan a mély sziklafalak fölött. Itt számos helyen ki lehetett menni a sziklákra, ahonnan nagyszerű kilátás nyílt a tájra. A harmadik fő látnivaló a folyó Grandview nevű U-alakú kanyarja.
 |
| Kilátás a Long Point Túra végéről |
 |
| New River Gorge Híd |
 |
| Végtelen Fal Túraút |
 |
| Túrázás a Végtelen Falon |
 |
| Diamond Point Kilátó |
 |
| Itt ültünk az előző képen |
 |
| Grandview |
A park Grandview régiójában is számos látványos túraösvény található és mi többet is bejártunk. Itt a hatalmas pára és a sűrű erdő miatt úgy éreztük magunkat, mintha egy Indiana Jones filmben lennénk. Ha pedig már bennünk volt a történelmi hangulat, akkor nem hagyhattuk ki Thurmond, a híres szellemváros megtekintését sem. Az egykori szénbányászat miatt Thurmond virágzó város volt a múltban. Ma már csak pár régi épület őrzi a hajdani település emlékét.
 |
| Castle Rock Trail |
 |
| Mintha egy kalandfilmben túráznánk |
 |
| Egysávos híd vezet Thurmondba |
 |
| A thurmondi vasútállomás |
 |
| Régi banképület |
 |
| Egykori Üzleti Negyed |
 |
| Thurmond történelmi városa |
A park legfotogénebb része a
Sandstone Falls régió, ahol néhány látványos vízesés található. Ezt a túrát úgy
időzítettük, hogy esély legyen szép fényekben is fotózni a zuhatagokat.
Sikerült. További képek a természetfotós blogomban találhatóak.
Mielőtt elhagytuk a régiót, még megnéztük a Babcock Állami Park (térkép) híres vízimalmát is. A környéken a molnármesterség az 1950-es években kihalt, de a múlt század 70-es éveiben újraépítették az egyik malmot, hogy emléket állítsanak ennek az ősi foglalkozásnak. Sajnos ottjártunkkor alig csordogált a víz a patakban, de azért így is szép volt. Hazafelé aztán még beugrottunk a híres pennsylvaniai csokigyárba, de arról majd a következő posztban lesz szó.
 |
| Babcock Állami Park |
 |
| Fényekre várva |
 |
| Glade Creek Vízimalom |